Hamilton (Kanada, Ontario tart.): 1. püspöki székhely. 1856. II. 29: alapították. Toronto suffr-a. - 16.824 km²-en 1995: 1.565.000 l, 395.176 h, 122 pb, 143 ep, 116 szp, 2 ád, 139 sz, 382 szn, 205 ni, 43 ki-e volt. - 2. Szt István egyházközség. Hamiltonba már 1900 k. érkeztek m. kivándorlók s lettek ipari munkások. 1907: megalapították a Hamiltoni Első Magyar Munkás Betegsegélyző Egyletet, majd a Kanadai Független Betegsegélyző Egyletet, melyek jobbára baloldali szervezetek voltak, mint az 1929: megjelenő Kanadai Magyar Munkás újság is. 1921: 200, 1941: 2575 volt a m-ok száma. - Az első hamiltoni Magyar r. kat. Jótékonycélú Egyesület 1931: alakult és színdarabokkal, hazafias ünnepélyekkel, majd temetkezési vállalkozással próbálták segíteni a magyarok összefogását. Közös r. kat. és gör. kat. tp-ra is gondoltak, de ez nem valósult meg. 1944: Horváth Miklós OFMConv montreali plnos. buzdította a hamiltoniakat, hogy építsenek maguknak egy tp-ot. Megnyerték a mpp. jóváhagyását, aki meghívta Schwarz Mária szociális testvért, hogy segítsen az alapításban. Azt is kérte tőle, hogy a Szociális Testvérek Társasága (Saskatchewanból) telepedjen le Hamiltonban is. Ez meg is történt és a Testvérek rövidesen lelkigyakorlatos házat alapítottak a Mount Cenaclén. Amíg a magyaroknak nem volt saját tp-uk, a szentmiséket a St. Anne, majd az All Souls tp-ban tartották. - 1944: megalakult az egyhközs., telket vettek és elkezdték a tp-építést. 1945-46: Iványi Kázmér OFMConv 1946-51: →Hajós Márk OFM volt a plnos, 1947-ben ő fogadta Mindszenty bíborost. A tp-ot (100.000 dollárba került) 1949: sztelték. Zoltvány Béla szobrász  Szent István és Mária-szobrot faragott és sikerült orgonát is szerezniük. - 1951: a jezsuiták vették át az egyhközs. vezetését. Fodor (Jaschkó) Pál SJ idején már 135 család, kb. 540 fő tartozott az egyhközs-hez. Fodor atya berendezett egy szociális irodát, hogy a rászorulókat gondozni tudja. 1958-66: Solymár János SJ új plébházat épített, felvirágoztatta a cserkészetet, a magyar iskolát, és Zadubán György segítségével énekkart is szerveztek, amit később Antalóczy Imre és Karnay Tibor vezettek tovább. -

1959-66: a r. kat., gör. kat.  és ref. m. egyházakból megalakult a Kulturális Bizottság a közös rendezvények megszervezésére. - 2000: P. Ádám János tartfőn. kérésére az egyhm átvette a pléb-t,  a szabadkai Pesznyák Béla lett a plnos. Segítségére vannak a hamiltoni Szent Erzsébet Otthonban élő idős jezsuita atyák, P. Ugrin Béla SJ és P. Kiss Gábor SJ. - Az Egyhközs-i Tanács segítette a plnos-t apostoli munkájának végzésében, különösen Butty Ferenc, Jaczeilkó Imre, Jankura Ákos, Szőke László és Seregélyes Márton közreműködését. Kezdettől fogva működött a Nőegylet, amely rendezte a hagyományos ebédeket, a Szent István-búcsút, a szüreti bált, az őszi és szilveszteri ebédet. A cserkészet 1973-82: élte aranykorát. A Szent Név Társulat, az Ifjúsági Egylet és a Fiatal Házasok Klubia magába foglalta a hívek nagy részét. Az Oltáregylet, a Rózsafűzér Társulat és az 1989: alakult Imakör a lelki életet segítették, 1992:segítségével megalakult a Cursillo is. A Magyar Iskola, melyet 1947-: Mária testvér és a Szociális testvérek vezettek, különösen 1950-60: virágzott. A hittantanítást, elsőáldozásra, bérmálásra előkészítést főként Szőke László és Zsófia végezték. Az egyhközs.  mindig megünnepelte a Szent István búcsút és zarándoklatokat is szervezett a courtlandi búcsúra, valamint Midlandre, Auriesville-be, Youngstownba és Marylake-re. Az egyhközs-et 1947: Mindszenty József bíboros, 1997: Seregély István érsek. Miklósházy Attila Sj pp. 1989-: majdnem évente eljött valamelyik ünnepségre. - A SzTT lelkigyakorlatos házában (Mount Cenacle) a magyarok évente végeznek háromnapos lelkigyakorlatot a környező egyhközs-ekből. - Mannhertz Erzsébet SJC 1949: alapította a St. Elizabeth Home Society-t, aki menekültként Graz, Halifax, Montreal, Burlington után végül is a hamiltoni Szent József Kórházban kötött ki, ahonnan látogatni kezdte az idős magyarokat. A torontói Szent Ágoston Szemináriumban angolt tanulnt, itt ismerkedett meg Albert Gibbons pékmesterrel, aki azt tanácsolta neki, hogy alapítson otthont az idősek számára. E célra ráhagyta a saját házát, amelynek árából Erzsébet testvér, →Hitter József SJ támogatásával Hamiltonban házat vett,  ahol berendezett egy öregotthont  62, később bővítéssel 230 személy számára. 1980: Hamilton fennsikján elkezdte építeni a St. Elizabeth Village-et először 80 házzal a nyugdíjasok számára, ami 1997: már 550 házat foglalt magában kb. 700 személy számára. Közben a St. Elizabeth Villa is felépült a gondozásra szoruló idősek számára 145 férő hellyel. Erzsébet testvér szívesen adott szállást az idős papoknak, így Henkey-Hőnig Károlynak és a jezsuitáknak, de nem feledkezett meg szülőfalujáról, Pilisvörösvárról sem, ahol adományaiból szép öregotthont építettek. - Plébánosai: 1945: Iványi Kázmér OFMConv, 1946: James A. Ford,  1946: Hajós Márk OFM, 1951: Virágh Andor, 1951: Fodor (Jaschkó) Pál, 1954: Szeder Mihály, 1958: Békési István, 1958: Solymár János, 1966: Kiss Gábor, 1973: Eördögh András, 1981: Békési István, 1982: Chill a Rajmond, 1984: Kővári Károly, 1985: Fülöp József, 2001: Pesznyák Béla. - Kisegítők: 1952:  Simor György,  Töreki Ödön, 1953: Jaschkó Balázs, 1958: Bieleck József, 1966: Beöthy Tamás, 1971: Orbán Miklós, 1973: Bóday Jenő, 1974: Moltesz József, 1976: Bóday Jenő, 1981: Nagy Ferenc, 1984: Sajgó Szabolcs, 1989: Kiss Lajos, 1991: Molnár Miklós, Ugrin Béla, Kiss Gábor. - 3. Szt Mihály g.k. egyházközség. A Nyírségből Hamilton körül letelepedett görögkatolikusok 1935: megalakították az egyhközs-et. 1937: megvettek egy öreg házat és kp-vá alakították át. Olencsuk ukrán g. kat. lelkész m-ul végezte számukra időnkint a liturgiát. 1950-ig ez volt az egyetlen magyar g. kít. közösség Kanadában, ahonnan a többiek is lassankint felcseperedtek: Welland, Windsor, Brandford, Courtland. De igazán akkor lett életképes, amikor 1949: →Papp György, volt oggy-i képviselő lett a lelkipásztoruk, aki majdnem az egész Dél-Ontario dohányvidékén felkereste a görögkatolikusokat. Elment Montrealba, Torontoba és Oshawaba is a híveihez. Segítségére volt Nyika Béla és Révész Dezső, akik a menekülttáborokból érkeztek kanadai szolgálatra. 1949: házat vetttek, amit berendeztek 100 személyt befogadó kp-nak, amit Boreczky Izidor ukrán pp. áldott meg. 1956: megalakult a m. esp. ker., és első esperese Papp György. 1973: tp-ot és paplakot építettek. Papp György munkássága nyomán g. kat. tp. épült Wellandon, Windsorban és Courtlandon is.  Halála után 1976: Girhiny János, 1981: Barna Sándor, 1986: Iskat Emil ukrán lelkész látta el az egyhközs.  papi szolgálatát. 1988-90: Bodnár István Courtlandról látta el az egyhközs-et. 1990-97: Deák István (Esteban) volt a parókus, de a hívek száma vasárnaponkint nem haladta meg a 18-20, karácsonykor és húsvétkor a 40-50 főt. 1998-: Deák Miklós, wellandi parókus oldallagosan látja el a hamiltoni egyhközs-et. Miklósházy Attila Sj pp, aki megkapta a kettős rítusú engedélyt, többször végezte a liturgiát itt és a többi g. kat. tp-okban, és látogatta meg az egyhközsg-eket. - 4. M. kat. sajtója: 1951. VI. 10-IX. 10: Szt István Egyhközs. Tudósítója; 1951. XI. 4-: Tudósító; 1953. IV-1957. I: A Szív. **-Mi.A.

1. AP 1996:276. - 2-3. Török 1978:342. - Miklósházy 2005:82 (Török Péter: A hamiltoni Szent István R. K. Egyhközs.  története, 1998 című ta- nulmánya alapján)

Hamilton (Kanada, Ontario tart.): 1. püspöki székhely. 1856. II. 29: alapították. Toronto suffr-a. – 16.824 km²-en 1995: 1.565.000 l, 395.176 h, 122 pb, 143 ep, 116 szp, 2 ád, 139 sz, 382 szn, 205 ni, 43 ki-e volt. – 2. Szt István egyházközség. Hamiltonba már 1900 k. érkeztek m. kivándorlók s lettek ipari munkások. 1907: megalapították a Hamiltoni Első Magyar Munkás Betegsegélyző Egyletet, majd a Kanadai Független Betegsegélyző Egyletet, melyek jobbára baloldali szervezetek voltak, mint az 1929: megjelenő Kanadai Magyar Munkás újság is. 1921: 200, 1941: 2575 volt a m-ok száma. – Az első hamiltoni Magyar r. kat. Jótékonycélú Egyesület 1931: alakult és színdarabokkal, hazafias ünnepélyekkel, majd temetkezési vállalkozással próbálták segíteni a m-ok összefogását. Közös r. kat. és gör. kat. tp-ra is gondoltak, de ez nem valósult meg. 1944: Horváth Miklós OFMConv montreali plnos. buzdította a hamiltoniakat, hogy építsenek maguknak tp-ot. Megnyerték a mpp. jóváhagyását, aki meghívta Schwarz Mária szociális testvért, hogy segítsen az alapításban. Azt is kérte tőle, hogy a Szociális Testvérek Társasága (Saskatchewanból) telepedjen le Hamiltonban is. Ez meg is történt és a Testvérek rövidesen lelkigyakorlatos házat alapítottak a Mount Cenaclén. Amíg a m-oknak nem volt saját tp-uk, a szentmiséket a St. Anne-, majd az All Souls-tp-ban tartották. – 1944: megalakult az egyhközs., telket vettek és elkezdték a tp-építést. 1945–46: Iványi Kázmér OFMConv, 1946–51: →Hajós Márk OFM volt a plnos, 1947: fogadta Mindszenty bíborost. A tp-ot (100.000 dollárba került) 1949: sztelték. Zoltvány Béla szobrász Szt István és Szűz Mária-szobrot faragott és sikerült orgonát is szerezniük. – 1951: a jezsuiták vették át az egyhközs. vezetését, Fodor (Jaschkó) Pál SJ idején már 135 család, kb. 540 fő tartozott hozzá. Fodor atya berendezett egy szociális irodát, hogy a rászorulókat gondozni tudja. 1958–66: Solymár János SJ új plébházat épített, felvirágoztatta a cserkészetet, a m. isk-t, és Zadubán György segítségével énekkart is szerveztek, amit később Antalóczy Imre és Karnay Tibor vezettek tovább. – 1959–66: a r. kat., gör. kat. és ref. m. egyházakból megalakult a Kulturális Bizottság a közös rendezvények megszervezésére. – 2000: P. Ádám János tartfőn. kérésére az egyhm átvette a pléb-t, a szabadkai Pesznyák Béla lett a plnos. Segítségére vannak a hamiltoni Szt Erzsébet Otthonban élő idős jezsuita atyák, Ugrin Béla és Kiss Gábor. – Az Egyhközs-i Tanács segítette a plnos-t apostoli munkájának végzésében, különösen Butty Ferenc, Jaczeilkó Imre, Jankura Ákos, Szőke László és Seregélyes Márton közreműködését. Kezdettől fogva működött a Nőegylet, amely rendezte a hagyományos ebédeket, a Szt István-búcsút, a szüreti bált, az őszi és szilveszteri ebédet. A cserkészet 1973–82: élte aranykorát. A Szt Név Társulat, az Ifjúsági Egylet és a Fiatal Házasok Klubja magába foglalta a hívek nagy részét. Az Oltáregylet, a Rózsafűzér Társulat és az 1989: alakult Imakör a lelki életet segítették, 1992: segítségével megalakult a Cursillo is. A Magyar Iskola, melyet 1947–: Mária testvér és a Szociális testvérek vezettek, különösen 1950–60: virágzott. A hittantanítást, elsőáldozásra, bérmálásra előkészítést főként Szőke László és Zsófia végezték. Az egyhközs. mindig megünnepelte a Szt István búcsút és zarándoklatokat is szervezett a courtlandi búcsúra, valamint Midlandre, Auriesville-be, Youngstownba és Marylake-re. Az egyhközs-et meglátogatta 1947: Mindszenty József bíboros, 1997: Seregély István érsek. Miklósházy Attila SJ pp. 1989–: majdnem évente eljött valamelyik ünnepségre. – A SzTT lelkigyakorlatos házában (Mount Cenacle) a m-ok évente végeznek háromnapos lelkigyakorlatot a környező egyhközs-ekből. – Mannhertz Erzsébet SJC 1949: alapította a St. Elizabeth Home Society-t, aki menekültként Graz, Halifax, Montreal, Burlington után végül is a hamiltoni Szt József Kórházban kötött ki, ahonnan látogatni kezdte az idős magyarokat. A torontói Szt Ágoston Szemináriumban angolul tanult, itt ismerkedett meg Albert Gibbons pékmesterrel, aki azt tanácsolta neki, hogy alapítson otthont az idősek számára. E célra ráhagyta a saját házát, amelynek árából Erzsébet testvér, →Hitter József SJ támogatásával Hamiltonban házat vett, berendezett egy öregotthont 62, később bővítéssel 230 személy számára. 1980: Hamilton fennsikján elkezdte építeni a St. Elizabeth Village-et először 80 házzal a nyugdíjasok számára, ami 1997: már 550 házat foglalt magában kb. 700 személy számára. Közben a St. Elizabeth Villa is felépült a gondozásra szoruló idősek számára 145 férő hellyel. Erzsébet testvér szívesen adott szállást az idős papoknak, így Henkey-Hőnig Károlynak és a jezsuitáknak, de nem feledkezett meg szülőfalujáról, Pilisvörösvárról sem, ahol adományaiból szép öregotthont építettek. – Plébánosai: 1945: Iványi Kázmér OFMConv, 1946: James A. Ford, 1946: Hajós Márk OFM, 1951: Virágh Andor, 1951: Fodor (Jaschkó) Pál, 1954: Szeder Mihály, 1958: Békési István, 1958: Solymár János, 1966: Kiss Gábor, 1973: Eördögh András, 1981: Békési István, 1982: Chill a Rajmond, 1984: Kővári Károly, 1985: Fülöp József, 2001: Pesznyák Béla. – Kisegítők: 1952: Simor György, Töreki Ödön, 1953: Jaschkó Balázs, 1958: Bieleck József, 1966: Beöthy Tamás, 1971: Orbán Miklós, 1973: Bóday Jenő, 1974: Moltesz József, 1976: Bóday Jenő, 1981: Nagy Ferenc, 1984: Sajgó Szabolcs, 1989: Kiss Lajos, 1991: Molnár Miklós, Ugrin Béla, Kiss Gábor. – 3. Szt Mihály g.k. egyházközség. A Nyírségből Hamilton körül letelepedett gör. kat-ok 1935: megalakították az egyhközs-et. 1937: megvettek egy öreg házat és kp-vá alakították át. Olencsuk ukrán g. kat. lelkész m-ul végezte számukra időnkint a liturgiát. 1950-ig ez volt az egyetlen magyar g. kat. közösség Kanadában, ahonnan a többiek is lassankint felcseperedtek: Welland, Windsor, Brandford, Courtland. De igazán akkor lett életképes, amikor 1949: →Papp György, volt ogy-i képviselő lett a lelkipásztoruk, aki majdnem az egész Dél-Ontario dohányvidékén felkereste a hívőket. Elment Montrealba, Torontoba és Oshawaba is a híveihez. Segítségére volt Nyika Béla és Révész Dezső, akik a menekülttáborokból érkeztek kanadai szolgálatra. 1949: házat vettek, berendezték 100 személyt befogadó kp-nak, Boreczky Izidor ukrán pp. áldotta meg. 1956: megalakult a m. esp. ker., és első esperese Papp György. 1973: tp-ot és paplakot építettek. Papp György munkássága nyomán g. kat. tp. épült Wellandon, Windsorban és Courtlandon is. Halála után 1976: Girhiny János, 1981: Barna Sándor, 1986: Iskat Emil ukrán lelkész látta el az egyhközs. papi szolgálatát. 1988–90: Bodnár István Courtlandról látta el az egyhközs-et. 1990–97: Deák István (Esteban) volt a parókus, de a hívek száma vasárnaponkint nem haladta meg a 18–20, karácsonykor és húsvétkor a 40–50 főt. 1998–: Deák Miklós, wellandi parókus oldallagosan látja el a hamiltoni egyhközs-et. Miklósházy Attila SJ pp, aki megkapta a kettős rítusú engedélyt, többször végezte a liturgiát itt és a többi g. kat. tp-okban, és látogatta meg az egyhközsg–eket. – 4. M. kat. sajtója: 1951. VI. 10–IX. 10: Szt István Egyhközs. Tudósítója; 1951. XI. 4–: Tudósító; 1953. IV–1957. I: A Szív. Mi.A.

1. AP 1996:276. – 2–3. Török 1978:342. – Miklósházy 2005:82 (Török Péter: A hamiltoni Szent István R. K. Egyhközs. története, 1998 című ta- nulmánya alapján)