Magyar Katolikus Lexikon > H > Hajdúböszörmény


Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar m.: 1. város a Hajdúságban, a Keleti-főcsatorna mentén. Nevezetes őskori bronzkincs lelőhelye, melyről egy késő bronzkori leletcsoportot neveztek el: 1858: a csegei halmon Szentgyörgypusztán bukkantak 2 bronzsisakra, 6 bronzedényre, s 20 bronzkardra. A tárgyak közül több elkallódott. Egy részüket a Nemz. Múz. egy magángyűjt-ből megvásárolta, 8 kard a Debreceni Koll. gyűjt-ébe került. A ~i típusú bronzleletek a Kr. e. 10. sz-ból származnak. A tiszavidéki bronzműves műhelyek termékei voltak, amelyek a késő bronzkori Eu. egyik legjelentősebb bronzfeldolgozó iparát teremtették meg. - 1248: Bezermen. Neve mutatja, hogy muzulmán →böszörmények is lakták. - Földesurai: 1316 u. Debreceni Dózsa, majd leszármazottai, 1405-11: Zsigmond kir. 1410: okl. említi bíráit, esküdtjeit, tehát ~ mezőváros; 1411: Lazarevics István, 1427: Brankovics György szerb fejed-ek; 1446: Hunyadi János, majd Szilágyi Erzsébet és Mátyás kir.; nagyanyja örököseként Corvin János; 1506 u. a Báthori család; a 15. sz. közepétől részeik voltak a Parlagiaknak is. - 1539-70: jelentős szerb ort. népesség telepedett ~be, 1540: két egymás melletti falurész Magyar- és Rác~. - 1605: Bocskai István 9254 hajdút telepített Szabolcs vm. különböző helységeibe. Az eredetileg Kállóra telepített →hajdúk egy részét 1609: Báthori Gábor erdélyi fejed. telepítette át ~be. A hagyomány szerint 1666: a hajdúk és a rácok (szerbek) közti összecsapások során elpusztult a rácok lakta Vid helység. Határának egy részét ~hez csatolták, a megmaradt rác lakosság ~re költözött. A vidi határrészt 1754: a kincstár elkobozta, ezután a kincstártól bérelték, 1859: „örök tulajdonul” megváltották. ~ városa 1667-től vezetett jegyzőkv-et. - 1675: Strassoldo cs. generális pusztította el ~t, 1681: Apafi Mihály erdélyi fejed. s a váradi basa seregei égették fel. 1687-95: ~ több kiváltságlevelet kapott I. Lipót kir-tól. 1666 óta a 6 hajdúváros, élükön a legnépesebb ~, →Hajdú kerületté alakult, székhelye 1699-től ~ volt. 1876: megszűnt a Hajdú kerület, s megalakult →Hajdú vármegye. 1884: ~ vasútvonalat kapott. Az I. vh-ban ~nek több mint ezer lakosa halt meg. A II. vh-ban a szovjetek 1944. X. 22: foglalták el. 1961: lett termelőszövetkezeti város, ipara (némi ruházati, fa- és gépipar) továbbra is csekély. - 2. plébánia az egri főegyhm. püspökladányi, 1993. V. 31: a debrecen-nyíregyházi egyhm. debreceni esp. ker-ében. 1332: már pléb. Tp-át 1332 k. Szt Miklós tiszt-ére szent. 1569: ref. papja volt. 1861: alapították újra. Mai Szt Adalbert tp-át 1863: építették. Org-ját (1/8 m/r), 1865: Kobza Ágoston építette. Harangjait 1863: 70 cm átm. Korrentsch Márk, 1926: 82 és 64 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. - Oldallagosan ellátja Balmazújváros pléb-t. - Filiái 2003: Bodaszőlő, Hajdúvid, Hortobágy, Nagyhegyes. - Plébánosai: Kolmer József, 1864: Debreczeni János, 1868: Töröczik Mihály, 1882: Pálfy János, 1894: Mildner Béla, 1899: Sembery Miklós, 1903: Major Zoltán, 1923: Balassa János, 1951: Bordás Alfréd, 1964: Hárosi Antal, 1967: Vona István, 1976: Szenes József. - 1948: 3 tanerős r.k. népisk-jában 212 tanuló. - 3. g.k. parókia a hajdúdorogi egyhm. hajdúdorogi esp. ker-ében. Tp-át 1750 e. ismeretlen tit. sztelték. Mai Szűz Mária elhunyta tp-át 1892: építették. Kegyura 1880: a város. - 1948: 5 tanerős g.k. ált. isk-jában 501 tanuló. - Lakói 1910: 1361 r.k., 2119 g.k., 4 g.kel., 45 ev., 23.547 ref., 915 izr., 168 egyéb vall., össz. 28.159; 1940: 2024 r.k., 2467 g.k., 12 g.kel., 60 ev., 24.525 ref., 934 izr., 387 egyéb vall., össz. 30.409; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 362 ffit, 98 nőt; 1983: 3000 g.k., össz. 31.830; 2003: 1793 r.k., 2250 g.k., 13.821 ref., össz. 31.993. K.S.-Mo.Gy.

1. ~ tört. Szerk. Szendrey István. Debrecen, 1973. - Kiss 1983:259. - 2. Schem. Univ. 1842:602. - Gerecze II:356. - Soós I:467. - Genthon 1961:123. - Schem. Hd. 1982:50. - Mészáros 1988:192. - Schem D-Ny. 1995:101; 2003:49.