🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hajdú
következő 🡲

hajdú egyezség, 1608. febr. 5/6.: Báthori Gábor erdélyi fejed. (ur. 1608-13) és Nagy András (†1612. VIII. 12.) hajdúgenerális megegyezett: a hajdúk támogatják Báthorit a fejedség meszerzésében (amivé III. 7: meg is választották), Báthori Nagy Andrást a fejed. után Erdély második emberévé teszi, a katolikusoknak nem ad semmilyen tisztséget, Várad (Bihar vm.), Ecsed (Szatmár vm.) és Kálló (Szabolcs vm.) között letelepíti a hajdúkat. - A ~ hatására kötötték (Habsburg) Mátyás főhg. és Ali budai pasa megbízottai III. 27: az érsekújvári egyezséget, melyben a fölkelésben részt vett hajdúknak büntetlenséget biztosítottak, s megerősítették őket a Bocskai Istvántól kapott birtokaikban és szabadságjogaikban. IV. 12: Homonnai Bálint a felsőmo-i rendek nevében Szerencsen (IV. 13: Várkonyban Nagy Andrásnak és 37 hajdúkapitányának) hitlevelet állított ki, vállalván, hogy a III. 27-i egyezség és Bocskai végzéseit megtartják. IV. 19: a hajdúk szétoszlottak; kb. 6000 fő Mátyás főhg. (1608. XI. 16: II. Mátyás kir.), kb. 3000 fő Báthori Gábor zsoldjába állt. Homonnai Bálint a hajdúknak adományozta Polgárt (Szabolcs vm.) és Szentmargitát (Bihar vm.). V. 23: Báthori fejed. hajdúkiváltságot adott a Berettyóújfaluba (Bihar vm.) települt katonáknak. 88

Szilágyi II:95. - Hóman-Szekfű V:(mell.) 47. - MTK II:435. - Erdély tört. II:624.

Hajdú Béla Leánder, OFM (Karcfalva, Csík vm., 1911. jan. 5.-Brassó, 1987. okt. 23.): plébános, házfőnök. - A középisk-t Csíkszeredában végezte. 1926. IX. 10: lépett a r-be. A teol-t 1929-34: Vajdahunyadon, ill. Münchenben hallgatta. 1932. VIII. 30: ünn. fog-at tett, 1933. IX. 24: pappá szent. - Székelyudvarhelyt, Csíksomlyón, Kolozsvárt, Máriaradnán hitszónok és házfőn. 1939 k. Csíksomlyón renováltatta a kegytp-ot. 1951. VIII. 20: Máriaradnán, 1952. V: Esztelneken kényszerlakhelyes, 1957: pol. fogoly. 1964: Kézdipolyánban plnos, majd Brassóban házfőn. és a Szt Antal-keddek szónoka. Írásai a Ferences Nemzedék, Ifjúság, A Hírnök, Katolikus Világ c. lapokban. K.P.

Cat. Steph. 1947:77.

Hajdú Margit, Alszeghy Zsoltné (Nagykikinda, Torontál vm., 1889. ápr. 19.-Bp., 1959. máj.): polgári iskolai tanár. - Okl-ét a bpi Angolkisassz-ok Polg. Isk.Tanárnőképzőjében szerezte, 1916-1938. IV: nyugdíjazásáig főv. polg. isk. tanár. - M: Szűz Mária szentséges élete. 11 fejezet a m. kk. vallásos elmélkedéseiből. Összeáll. Bp., 1922. - Betűjegyei: A.H.M. (Élet, M. Kultúra, Vasárnap); H.M. (Uo.) T.E.

Deák 1942:10. (s.v. Alszeghyné) - Gulyás 1956:561. - Gulyás XII:140.

Hajdú Tibor Vendel, OSB (Pakod, Zala vm., 1858. okt. 22.-Pannonhalma, 1918. okt. 21.): főapát. - A középisk-t Kőszegen és Szombathelyen végezte, 1874. IX. 8: lépett a r-be. A teol-t Innsbruckban végezte, 1879. VII. 29: ünn. fog-at tett, 1881. VII. 26: pappá szent., teol-ból drált, 1881-82: hitokt. Győrszentmártonban, 1882-1906: a pannonhalmi főisk-n az egyhjog, a hittud-okat előkészítő bölcs. és a tört. tanára. 1885-94: konventjegyző, 1887-95: pref. is, 1906-10: perjel és főisk. ig. 1910. I. 10-1918: pannonhalmi főapát. - A SZIT tud. és irod. o., 1915: a SZIA I. o. tagja. - M: Lélektan és gondolkodástan középisk. használatra. Zoltvány Irénnel. Bp., 1894. (4. kiad. Uo., 1910) - Teremthette volna-e Isten a világot öröktől fogva? Győr, 1896. - Erkölcsi tökéletesedéstan. Uo., 1908. T.E.

Szinnyei IV:265. - Révai IX:323. - PN 1986:115. (898.)

Hajdú-Bihar megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület a Tiszántúlon. - Szabolcs-Szatmár(-Bereg) és Borsod-Abaúj-Zemplén m., az országhatár, Békés, (Jász-Nagykun-)Szolnok m. határolja. 1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a →tanácsrendszer bevezetésével az addig létezett →Bihar vármegye és →Hajdú vármegye egyesítésével alakították úgy, hogy az addig Bihar vm. cséffa-nagyszalontai járást (Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány nagyközs-et) →Békés megyéhez, →Szabolcs vármegyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Újszentmargita nagyközs-eket, Tiszagyulaháza, Újtikos közs-et ~hez csatolták. Székhelye: Debrecen; járásai (azok 1983. XII. 31-i megszüntetéséig): berettyóújfalusi, biharkeresztesi (1970. VI. 30: megszüntették, debreceni (1950. VI. 1-ig neve: közp. járás), derecskei, nagylétai (1956. II. 1: megszüntették), hajdúböszörményi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói, polgári (1970. VI. 30: megszüntették), püspökladányi, sárréti (1950. VI. 1: megszüntették). Városai: Debrecen (1990. XII. 1: megyei jogú város), Balmazújváros (1989), Berettyóújfalu (1978. XII. 31.), Biharkeresztes (1989), Derecske (1991. I. 1.), Hajdúböszörmény, Hajdúdorog (1989), Hajdúhadház (1984: Hajdúhadház és Téglás közs-et Hadháztéglás néven egyesítették, neve 1986-91: Hajdúhadháztéglás, 1989: várossá nyilvánították; 1991. V. 1. óta ismét önállóak), Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nádudvar (1989), Nyíradony (1992. I. 1.), Polgár (1993. I. 1.), Püspökladány (1986. I. 1.), Téglás (lásd Hajdúhadház), 82 közs. K.S.


Hajdú Kálmán (Egerfarmos, Borsod vm. 1913. jan. 11.–Debrecen, 1978. febr. 21.): gazdálkodó, ogy. képviselő. – Szülők: János, Ádám Anna földművesek; neje Csepregi Mária. 6 el., 4 polg. és 1936: téli gazd isk. végzett, 30 kh. földet művelt. 1936–: a Független Kisgazdapárt (FKGP) tagja, a helyi ezüstkalászos gazdakör eln-e. 1938–41: a →Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete és a →Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete Borsod vmi szervezője. 1939: részt vett a választási küzdelmekben. 1940: az érdi KALOT Népföisk. tanult, csatlakozva a Vörös Vince (1911–2001) vezette arany- és ezüstkalászos gazdák mozgalmához, vmi szervező és az orsz. választm. tagja. 1942: belépett a →Magyar Parasztszövetségbe; a Borsod vmi szervezet eln-e. 1945. XI. 4: a Hajdú és Bihar vmi választóker. nemz. gyűl. képviselővé választották. A M. Parasztsz. Heves vmi ig-ja, s mint ilyen a gyöngyősi Mátravidék hetilap 1946. IX.–1947. III. 16: szerk. biz. tagja. Kovács Béla (1908–1959) a Kisgazda Párt főtitkára 1947. II. 25: szovjet letartóztatása után kilépett a FKGP-ból.. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a →Demokrata Néppárt (DNP) Heves és Nógrád-Hont vmi választók-ben ogy. képviselő; mezőgazd. témában többször interpellált. A DNP 1949. II. 4: önfeloszlátása után párton kívüli képviselő, IV. 12 után visszatért gazdálkodni. Nem lépett be a tsz-be; földjének egy részét tagosították, a megmaradt 7 kh. földjét művelte haláláig. Néppárti múltja miatt egy időre Nagyfára internállak. 1956. X: a helyi forr. biz. tagjaként a DNP újjászervezéséhez kezdett. XI. 4: a szovjet elözönlés után a →pufajkások Debrecenben összeverték, Tökölre és Kistarcsára internálták. Kiszabadulása után 1 é. rendőri felügyelet alatt állt. Többször megpróbálták bevonni a Hazafias Népfront munkájába, sikertelenül. 88

Varga 1986. – Pócza 1989. – Vida–Vörös 1991: 80. – Csicskó–Szabó 1996. – Ogy. alman. 1947/49:148. – MKL IV:670a