Magyar Katolikus Lexikon > H > Hajdú


Hajdú Béla Leánder, OFM (Karcfalva, Csík vm., 1911. jan. 5.-Brassó, 1987. okt. 23.): plébános, házfőnök. - A középisk-t Csíkszeredában végezte. 1926. IX. 10: lépett a r-be. A teol-t 1929-34: Vajdahunyadon, ill. Münchenben hallgatta. 1932. VIII. 30: ünn. fog-at tett, 1933. IX. 24: pappá szent. - Székelyudvarhelyt, Csíksomlyón, Kolozsvárt, Máriaradnán hitszónok és házfőn. 1939 k. Csíksomlyón renováltatta a kegytp-ot. 1951. VIII. 20: Máriaradnán, 1952. V: Esztelneken kényszerlakhelyes, 1957: pol. fogoly. 1964: Kézdipolyánban plnos, majd Brassóban házfőn. és a Szt Antal-keddek szónoka. Írásai a Ferences Nemzedék, Ifjúság, A Hírnök, Katolikus Világ c. lapokban. K.P.

Cat. Steph. 1947:77.

Hajdú Margit, Alszeghy Zsoltné (Nagykikinda, Torontál vm., 1889. ápr. 19.-Bp., 1959. máj.): polgári iskolai tanár. - Okl-ét a bpi Angolkisassz-ok Polg. Isk.Tanárnőképzőjében szerezte, 1916-1938. IV: nyugdíjazásáig főv. polg. isk. tanár. - M: Szűz Mária szentséges élete. 11 fejezet a m. kk. vallásos elmélkedéseiből. Összeáll. Bp., 1922. - Betűjegyei: A.H.M. (Élet, M. Kultúra, Vasárnap); H.M. (Uo.) T.E.

Deák 1942:10. (s.v. Alszeghyné) - Gulyás 1956:561. - Gulyás XII:140.

Hajdú Tibor Vendel, OSB (Pakod, Zala vm., 1858. okt. 22.-Pannonhalma, 1918. okt. 21.): főapát. - A középisk-t Kőszegen és Szombathelyen végezte, 1874. IX. 8: lépett a r-be. A teol-t Innsbruckban végezte, 1879. VII. 29: ünn. fog-at tett, 1881. VII. 26: pappá szent., teol-ból drált, 1881-82: hitokt. Győrszentmártonban, 1882-1906: a pannonhalmi főisk-n az egyhjog, a hittud-okat előkészítő bölcs. és a tört. tanára. 1885-94: konventjegyző, 1887-95: pref. is, 1906-10: perjel és főisk. ig. 1910. I. 10-1918: pannonhalmi főapát. - A SZIT tud. és irod. o., 1915: a SZIA I. o. tagja. - M: Lélektan és gondolkodástan középisk. használatra. Zoltvány Irénnel. Bp., 1894. (4. kiad. Uo., 1910) - Teremthette volna-e Isten a világot öröktől fogva? Győr, 1896. - Erkölcsi tökéletesedéstan. Uo., 1908. T.E.

Szinnyei IV:265. - Révai IX:323. - PN 1986:115. (898.)

Hajdú-Bihar megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület a Tiszántúlon. - Szabolcs-Szatmár(-Bereg) és Borsod-Abaúj-Zemplén m., az országhatár, Békés, (Jász-Nagykun-)Szolnok m. határolja. 1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a →tanácsrendszer bevezetésével az addig létezett →Bihar vármegye és →Hajdú vármegye egyesítésével alakították úgy, hogy az addig Bihar vm. cséffa-nagyszalontai járást (Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány nagyközs-et) →Békés megyéhez, →Szabolcs vármegyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Újszentmargita nagyközs-eket, Tiszagyulaháza, Újtikos közs-et ~hez csatolták. Székhelye: Debrecen; járásai (azok 1983. XII. 31-i megszüntetéséig): berettyóújfalusi, biharkeresztesi (1970. VI. 30: megszüntették, debreceni (1950. VI. 1-ig neve: közp. járás), derecskei, nagylétai (1956. II. 1: megszüntették), hajdúböszörményi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói, polgári (1970. VI. 30: megszüntették), püspökladányi, sárréti (1950. VI. 1: megszüntették). Városai: Debrecen (1990. XII. 1: megyei jogú város), Balmazújváros (1989), Berettyóújfalu (1978. XII. 31.), Biharkeresztes (1989), Derecske (1991. I. 1.), Hajdúböszörmény, Hajdúdorog (1989), Hajdúhadház (1984: Hajdúhadház és Téglás közs-et Hadháztéglás néven egyesítették, neve 1986-91: Hajdúhadháztéglás, 1989: várossá nyilvánították; 1991. V. 1. óta ismét önállóak), Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nádudvar (1989), Nyíradony (1992. I. 1.), Polgár (1993. I. 1.), Püspökladány (1986. I. 1.), Téglás (lásd Hajdúhadház), 82 közs. K.S.