Magyar Katolikus Lexikon > H > Habakuk


Habakuk: 1. a kánoni sorrendben a 8. kispróféta. Mondák említik Jójákim, Júda kir-a (ur. Kr. e. 610-597) idején. Vsz. hivatásos látnok a jeruzsálemi tp. szervezetében. Látomásaiból gyűjt. maradt az ÓSz héb. kánonjaiban. Asszíria bukásáról, Júda bűneiről, a gazdagok kapzsiságáról írt. Kv-ének 3. fejezete panaszdal, Jahvétól várta a szabadítást. Látomásainak értelmezése az 1. sz. kumráni barlangban talált Holt-tengeri tekercseken található. Költői nyelve képekben gazdag. - 2. a Kr. e. 12. sz: Júdeában élt, nem író próf., aki Dánielnek enni vitt az oroszlánok barlangjába (Dán 14,33-39). - Ikgr. Attrib-a fazék v. korsó, mely a Dánielnek vitt eledelre utal. Kezdetben Dániellel kapcsolatban, önállóan a reneszánsz óta ábrázolták. Donatello keserű arcú, nagy kopasz fejű alaknak mintázta, szobrát a nép lo Zucconénak (nagy tökfejnek) nevezte el (Firenze, a Dóm harangtornya, 1427-36). M. Civitali göndör, ősz fejjel (Genova, Dóm, 1490), L. Bernini az angyallal ábrázolta (Róma, S. Maria del Popolo, 1661). **

Pallas VIII:481. - VIL IV:119. (s.v. Habaqquq) - Kirschbaum II:204. - Sachs 1980:291. - BL:521. - Rózsa II:148.