Magyar Katolikus Lexikon > G > grisaille


grisaille (a fr. 'szürke' szóból): 1. egy alapszínnek, általában a szürkének, különböző árnyalataival való festési mód. A ~ lehet önálló festmény v. formakialakító aláfestés, amelyet többrétegű színes →lazúrozással fejeznek be. A forma- és színkezelés szétválasztása festészeti technológiai okokra vezethető vissza (tempera aláfestésen olajlazúrok). A szürke az összes színnek semleges alapot ad, míg más egyszínű (monokróm) aláfestések erősebben befolyásolják a kép összhatását. (Pl. az ellentétes színek kontraszthatására épít a →verdaccio.) A németalföldiek (pl. J. van Eyck) részletező, sima ~-festésmódja erősen eltér az ol-ok (pl. Tiziano) nagyvonalú, pasztózus ~-festésétől. - 2. zománctechnika. A finomra őrölt fehér zománcport úgy viszik föl a fekete zománc alapra, hogy a motívumot teljesen befedje, majd hegyes szerszámmal a kívánt mintát kikarcolják. Ezután úgy égetik, hogy a fehér vonalak síkba süllyedjenek, anélkül, hogy szétfutnának. A ~ technika csak néhány színre szorítkozik, gyakran csak a fekete-fehér kontrasztra épít. G.K.-B.K.

Welthe 1967.