Magyar Katolikus Lexikon > G > gmundeni béke


gmundeni béke, 1477. dec. 1.: az I. (Hunyadi) Mátyás király (ur. 1458-90) és III. (Habsburg) Frigyes német-római császár (ur. 1452-93) háborúját lezáró béke. - III. Frigyes megtagadta az áruló és tolvaj →Beckensloer János kiadatását, mire Mátyás hadat üzent a cs-nak, aki nem iktatta be őt Cseho. hűbérbirtokába, osztr. szövetségeseit megtámadta, stb. A VII: Győrben összegyűlt kb. 10 ezer gyalogossal és 7 ezer lovassal Mátyás elindult Alsó-Au-ba. Hainburg, Korneuburg, Tulln, St. Pölten elfoglalása után Bécset ostromgyűrűbe vette, lovassága Linzig portyázott. III. Frigyes békét kért. Mátyás Rangoni Gábor egri pp., fő- és titkos kancellár és Pruisz János váradi pp. közvetítésével XII. 1: megkötötte a ~t. Eszerint Mátyás kir. és a cs. minden olyan szöv-et fölbont, amely viszonyukat elmérgesíthetné, egymás belügyeibe nem avatkoznak. Amint a cs. beiktatja Mátyást Cseho. hűbérbirtokába és fölruházza őt a választófejed. méltósággal, kivonja csapatait Au-ból. III. Frigyes 100 ezer Ft hadikárpótlást fizet Mátyásnak, aki a határidő lejárta után bármilyen úton megszerezheti a pénzt. Mátyás visszaadja az elfoglalt osztr. várakat és városokat, ha a cs. közkegyelmet hirdet Mátyás támogatóinak. - A ~ titkos záradékában Mátyás lemondott a 100 ezer Ft-ról, ha a cs. Milánó hűbérét sógorára, Ferdinánd szicíliai hg-re ruházza s eljegyzi vele leányát, Kunigundát. 88

Horváth III:173. - Kerékgyártó 1875:322. - MTK I:301.