Magyar Katolikus Lexikon > G > geniza


geniza (az arám gnz, 'drága, értékes', ill. 'elrejt' szóból): kamra a zsinagóga közelében, ahol a zsidók a liturgikus használatra már nem alkalmas kéziratokat elhelyezték azzal a céllal, hogy a megszentségtelenítéstől megóvják, s egy idő múlva megszentelt földbe eltemessék. - A kairói ~ból előkerült bibliai kz-ok a 19. sz. 2. felében New Yorkba (Jewish Theological Seminary), Oxfordba (Bodleian Library), Cambridge-be (Egyetemi Kvtár és Westminster College), Londonba (British Museum), Párizsba (Bibliothèque de l'Alliance Israélite), a Majna menti Frankfurtba (Városi Kvtár) és különféle magángyűjt-ekbe kerültek. 1896: S. Schechter prof. a Cambridge-be került töredékek közt fölfigyelt →Sirák fia könyve héb. szövegének egy töredékére, és egy másik cambridge-i tanár (Ch. Taylor) valamint a cambridge-i egyetem anyagi és erkölcsi támogásával még abban az évben átvizsgálta a kairói ~t, és az illetékesek engedélyével kb. 30 zsák kz-ot magával vitt az Egyetemi Kvtár számára (Taylor-Schechter Collection). A Cambridge-be került töredékek számát 100 000-re becsülik, a más kv-tárak tulajdonába került töredékek száma ennek kb. kétszerese. A legértékesebb leletnek a héb. Sir töredékei tekinthetők, amelyek az egész Sir kb. 2/3 részét teszik ki. De kerültek elő töredékek Aquila bibliafordításából (Kir), egy Targum jellegű Pentateuchusból, Origenész →Hexaplájából (a 22. zsolt., mind a 6 hasáb) is. Ezeken kívül számos olyan bibliai kz. is előkerült, amely régebbi, mint a Ben Aser-kódexek; közülük kb. 120 babilóniai, 6 palesztinai központozású (→bibliai kéziratok); ennek köszönhetően a maszoréta szövegek, a héb. nyelv és a régi bibliafordítások tanulmányozása terén új korszak kezdődött. **

BL:485.