Magyar Katolikus Lexikon > G > görögországi ortodox egyház


görögországi ortodox egyház: A szabadságharc eredményeképpen 1821-29: Görögo. D-i része fölszabadult a törökök uralma alól. 1833: a gör. pp-ök szinodusa kimondta az autokefál nemz. egyh. megalakulását és a bizánci pátriárkától való elszakadást. A patriarchátus a ~at csak 1850: ismerte el. A ~ feje az athéni érs. lett. A pp-ök metrop. címet kaptak. A ~ban a legfőbb védő az uralkodó, éppen úgy, mint Bizáncban v. Oroszo-ban. A ~ban bizánci mintára fölújították a →cezaropapizmust, a kir. beleavatkozott a ~ belső ügyeibe is. 1879: a berlini kongressz. és 1912-13: a balkáni háborúk után Görögo. területeket szerzett, s ezeken is ppségeket szerveztek. Papadopoulosz Khrüszosztom főérs. a ~nak 1923: új alkotmányt adott, melyet 1925: módosított. Ez utóbbi szerint a ~ban a legfőbb hatalom a 7 tagú szinodusé: ennek 6, évente változó metrop. a tagja, elnöke az athéni főérs. A ~i szinodus dogmatikai, lit., fegyelmi és tanügyi kérdésekkel foglalkozik; tárgyal külf. egyh-akkal. Ülésein a kormány képviselője is részt vesz. A ~ban 1985: 66 egyhm. volt, híveinek száma kb. 800.000. A lelkészképzésről az athéni Rhizárion szeminárium és az egy. teol. kara gondoskodik. A ~nak külf. egyházmegyéi nincsenek, a külf-ön élő gör-ök a bizánci és az alexandriai patriarchátus joghatósága alatt állnak. - A ~ 1994: (beleértve a névlegesen Konstantinápolyhoz tartozó É-i részt is) 77 egyhm-ből áll. Az Athosz-hegyi szerz-közösségen kívül, mely Görögo. felségterületén van ugyan, de Konstantinápoly kánoni főhatósága alá tartozik, kb. 200 ktora volt. P.I.

Lippai 1934:86. - Oriente Cattolico 1962:217. - Berki 1975:96, 195; 1994.