🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyulay
következő 🡲

Gyulay Dezső (Bp., 1884): festő. - Festeni apjától, Gy. László képzőműv. főisk. tanártól és Kacziány Ödöntől tanult, Olo-ban és No-ban képezte tovább magát. Arc-, élet-, táj-és tört. képek mellett egyh. témák foglalkoztatták. Sikeres képei: Tabáni ucca, Sashegy, Almádi, Balatoni alkony, Alföldi táj, Tanya, Arno partján, Kertek között, Budaörsi táj, Farkasrét. Szt Imre, Szt Antal (arcképek). 88

Karczag 1940:132.

Gyulay Endre (Battonya, Csanád vm., 1930. szept. 17.-): megyéspüspök. - A gimn-ot Bpen, Hódmezővásárhelyen és a szegedi piar-knál, a teol-t Szegeden végezte. 1953. VI. 7: itt szent. pappá. Röszkén, 1955: Ásotthalmon, 1957: Gyulán kp. 1960: Domaszéken, 1963: Mezőhegyesen h. plnos. 1970: Makón tp-ig. 1972: a szegedi szem. spirituálisa és teol. tanára. 1979: tb. knk. 1981: Szeged-Rókusváros plnosa. - 1987. VI. 5: szeged-csanádi mpp. VII. 7: Szegeden szent. pp-ké. - 2006. VI. 20. nyugalomba vonult, utóda Kiss-Rigó László. **

CSJÉ 1980:135.

Gyulay Ignác, marosnémeti és nádaskai, gr. (Nagyszeben, Szeben szék, 1763. szept. 11.-Bécs, 1831. nov. 11.): tábornagy. - 1781: kadét apja gyalogezredében, gyors előléptetések után 1789: őrnagy a 2. báni határőr-gyalogezredben, 1790: alezr. egy önálló szabadcsapat élén, 1793: elnyerte a →Mária Terézia-rend lovagkeresztjét, 1795: a Benyovszky-gyalogezred vezénylőezr-e, 1797: vezérőrnagy, 1800: altábornagy, kitüntették a Mária Terézia-r. parancsnoki keresztjével, 1801: a 60. gyalogezred tulajdonosa, 1805: v.b.t.t., 1806. IV. 18-1831. XI. 11: Horváto. bánja, így a két báni határőr-gyalogezred tulajdonosa, 1813: táborszernagy, 1814: elnyerte a Lipót-rend nagykeresztjét, 1815: au-i vezénylő tábornok, 1823: cseho-i vezénylő tábornok, 1829: tábornagy, a Cs. Kir. Udvari Haditanács elnöke, elnyerte az →aranygyapjas rendet, 1830: a →Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztjét. A fr. háborúk hőse, hadseregszervező. Z.J.


Gyulay Dezső (*Bp., 1884.): tanár, festő. – Apja László (1843–1911) rajztanár. –Apjától, →Kacziány Ödöntől (1852–1933), Horváth Miklóstól és Mérő Istvántól (1873-) tanult festeni. A bpi Tud.egy. tanári okl. szerzett, Münchenben, Drezdában és Firenzében képezte tovább magát, leginkább arc-, élet és tájképeket, történeti és egyházi témákat festett. Csoportos kiáll-on Firenzében, a Nemz. Szalonban (alapító tag), a Műteremben, 1938–: a Műcsarnokban szerepelt. Jelesebb művei: Farkasrét, Hűvösvölgy, Naphegyi szürkület, Sashegy, Tabáni ucca, Almádi, Balatoni alkony, Alföldi táj, Kőrösparton, Tanya, Arno partján, Kertek között, Budaőrsi táj, Szt Imre, Szt Antal, arcképek, stb. 88

Kerkápoly 1930:640. (Arck.) – Strazimír 1933:580. (Arck.) – Karczag 1940. II:132. – Seregélyi 1988:220.

Gyulay Endre (Battonya, Csanád, Arad és Torontál vm., 1930. szept. 17.–): megyéspüspök, országos cserkészvezető. Lásd MKL IV:429. – 1980–2000: a M. Kat. Ppi Konferencia elnökh. A csongrádi 553. sz. Szt Imre hg. cserkészcsapat tagja. 1998. X. 17.–2001. V. 26: a →Magyar Cserkészszövetség orsz. eln-e. – Írásai: Értékek és iskolák. A szegedi 29. Ped. Nyári Egy. előad. Szeged, 1992: 35. (Kat. értékek – kat. nevelés). Előszava: Nézz vissza és dönts a jövőről! Szeged, 1994; Szavainkban a kincs. Tanulm-ok a nemz. jövőjéről. Bp., 1996:85. (1100-tól 2200-ig ); Állam és egyh. a polg. átalakulás korában Mo-on, 1848–1918. Bp., 2001:9. (Egyház-politika az elmúlt 150 évben). Közreműködőtt az Anima una-könyvek sor. szerk-ben. – M: Lelki jelenségek és zavarok. Szerk. Tomcsányi Teodórával és Csáky-Pallavicini Rogerrel. [Bp.–Szeged], 1988. – Egyh. és m-ság. Írások, beszédek, interjúk. Szerk. Bíró Zoltán és Soós Viktor. Lakitelek, 2003. (Hazai műhely kvek, 1.) 88–Bo.J.–Fe.Má.

Dlusztus Imre: Segítek neked hazatalálni. Karácsonyi beszélgetése ~ mpp-kel. [Szeged, 1994] – Félelem nélkül. Szerdahelyi Csongor beszélgetése a 75 é. ~vel. Bp., 2005. (Pásztorok, 2.)