Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyöngyös-Alsóváros


Gyöngyös-Alsóváros, Heves m.: 1. Sarlós Boldogasszony minorita konvent és templom. 1435: a Rozgonyi család zálogbirtokként megszerezte Gyöngyös mezőváros felét; 1455: zálogbirtokként, 1461: új adományként a guti Országh család és Losonczi Albert kezébe került Gyöngyös másik fele. 1475: említik először az obszerváns ferencesek jelenlétét, így 1455-75: történhetett zárdájuk alapítása és építése Sarlós Boldogasszony (Visitatio B.M.V.) tiszteletére. 1467, 1496: a gyöngyösi ferencesek Egerben és Rómában hiteles másolatot készíttettek rendjük kiváltságairól. 1526: a mohácsi csata után a törökök idáig kalandoztak, és 15 obszerváns ferences ktor között a gyöngyösit is földúlták. 1538-39: a lutheránusok rágalmaitól szenvedtek a barátok. 1544: a törökök elfoglalták Hatvant és Gyöngyöst, de a ferencesek nem menekültek el, hanem oltalomlevelet kértek a tör-től. Csaknem 150 éven át minden viszontagságban kitartottak az oszmán uralom alatt, és széles környéken ellátták a kat. híveket, mert a hódoltság területére kat. pap nem tehette be lábát. A hódítók csak őket és szegedi testvéreiket tűrték meg. A budai és az egri pasától többször is szereztek oltalomlevelet. A többi ferences ktor mind elnéptelenedett, a szalvatoriánus rtart. okl-eit és kv-eit nagyrészt Gyöngyösre menekítették. 1530-tól név szerint ismerjük guardiánjait. 1535: 8 pap és 10 testvér, 1572: Tövisi Imre provinciális, 12 pap, 3 növ. és 8 testvér lakta a ktort. - A tp. legkorábbi részei: a szentély, a mellette álló torony, a sekrestye és a hajó a kórusig az 1300-as évekből való. 1567 óta a tp. után nem kellett adózniuk a töröknek, így az összegyűjtött pénzen 1584: a budai basa engedélyével kijavíttathatták a tp. oldalfalait. A 16-17. sz. vallási villongások idején sem a tp., sem a rház nem került a helybeli prot-ok kezébe. 1717-27: G. B. →Carlone új diadalívet, a gótikus hajó fölé fiókos dongaboltozatot épített, az É-i fal melletti ktorfolyosóból kialakított mellékhajóval bővítette a tp-ot. Az új ktort 1701-27: építették. 1740-46: Szandter András egri kőműves a tp-ban falazott karzatot és a főhomlokzat melletti DNy-i tornyot építette. A homlokzati oromzatra 1745: Singer Mihály egri kőfaragó készítette szobrok kerültek: Immaculata, Assisi Szt Ferenc, Szt Antal, Sienai Szt Bernardin, Kapisztrán Szt János és Szűz Mária látogatása. 1758-66: új karzatot, mellékoltárokat és kpnákat emeltek. 1760: Kernhofer György prov. a gótikus szárnyasoltár helyébe barokk főoltárt építtetett →Hebenstreit Józseffel és óriási csillárokat hozatott Bécsből. A szószéket 1762: Seidler Mátyás készítette. - 1788: Eszterházy Károly pp. a hívek és a városi tanács kérésére azzal mentette meg a ferenceseket, hogy pléb. feladatokkal bízta meg őket, s hozzájuk csatolta filiaként Gyöngyöspüspökit. 1854: 24 pap, 8 növ. és testvér lakta a rházat. Itt tanultak az I-II. éves növ-ek hittud-t. 1904: tűzvész pusztította a tp-ot és a ktort, a Műemlékek Orsz. Biz-a helyreállította. 1943: a konvent 12 szerz-papból állt. 1950: a komm-k föloszlatták. Értékes kvtára helyben maradt, levtára a budai rházba került. A kriptában van eltemetve Vak Bottyán kuruc generális. A tp. org-ját (2/20 m/r, op. 967.) 1923: az →Angster gyár építette, 1931: (op. 1082a) átépítette. A tp-ban őrizték a →Kazányi Szűz Mária ikon egy másolatát. - 1773-1898: a konv. tagjai vezették a →Gyöngyösi Római Katolikus Gimnáziumot. - A konvent 1900: a kapisztránus prov. tartfőn. székháza és tanulm. háza lett. 1946: innen hurcolták el →Kiss Szalézt. A ktor 1950-92: koll., a pléb-t egyhm-s papok vezették. 1992. VIII. 2: tértek vissza a ferencesek. A ktor kvtára megmaradt. - Sajtója: 1912: Tartományi Közl., 1912-18: Rend-Tartományi Közl., 1921-24: Terciárius Közl., 1927-46: Magyar Umbria, 1942-44: Magyar Barát. - 2. Begina-ház. 1496: Rozgonyi János özvegye, Bánffy Dorottya a ferences harmadrendhez tartozó begináknak alapított házat, mely a 16. sz. közepéig fönnállt. - 3. plébánia az egri főegyhm. gyöngyösi esp. ker-ében. 1788: alapították s a minoritákra bízták. Plébánosai: 1822: Vigh Márton OFM, 1825: Farkas László, 1837: Zsoldos Gábor, 1869: Szulcsányi Leont, 1883: Ribai Máté, 1884: Kricsovszky Timót, 1885: Magócsy Imre, 1910: Ungváry Antal OFM, 1912: Pesti Manó, 1916: Kochán Bertalan OFM, 1919: Péri Bonaventúra OFM, 1920: Hermann Hermenegild OFM, 1931: Kalmár Özséb OFM, 1933: Kováts Rajmund OFM, 1937: Karácsonyi Aladár OFM, 1945: Szabó Lipót OFM, 1946: Horváth Zsigmond OFM, 1952: Varga Sándor, 1957: Császti Gyula, 1983: Miterli György, 1990: Posta Benjámin OFM, 1991: Szita Teofil, 1997: Hován Ágoston OFM. - 2000. XI: hozzá tartozik a 789. sz. Kapisztrán Szt János cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1996. XII.: Életünk. Szerk. Páldeák Szabolcs, Várallyai Iván, Grébeczné Reisz Zita. Megj. negyedévenként. - 4. nagytáji Hétfájdalmú Szűz-búcsújáró hely. A tp-ban már a hódoltság idején ott volt a legkésőbb 1550-ből való Fájdalmas Anya-szobor. A ruhák aranyozottak, Mária fátyolpalásttal öltöztetett, s mindketten megkoronázottak. 1680: Almásy András plnos mellékoltárt készíttetett számára, s tiszt-ét fogadalmi ajándékok bizonyítják. Az ősi Agónia Társulat a jezsuiták kezdeményezésére 1721. IV. 4: kezdte építeni a ma is meglévő Kálváriát. Ettől kezdve a kegyszobor és a Kálvária a búcsújárásban összekapcsolódott. Főbúcsúja IX. 15., de jelentős VII. 2. és VIII. 2. is. H.F.-B.G.-Hován Ágoston OFM

Fridrich II:2. - Rupp II:69. - Szabó 1921:256. - Karácsonyi II:58. - Schem. Cap. 1948:23. - Soós I:321. - 3. Jordánszky 1863:227. - Gyöngyösi Kalendárium 1911:78. (Stiller János: A barátok tp-a) - Bártfai Szabó László-Csemegi József: A Szt Ferenc-rendiek gyöngyösi tp-a és ktora. Gyöngyös, 1937. - Dezséri Bachó László: Gyöngyös város a tör. hódoltság idejében. Uo., 1941:226. - Tóth Balázs: A gyöngyösi Aranypieta. A Fájdalmas Szűzanya gyöngyösi kegyszobrának tört. Gyöngyös, 1942. - Heves m. műemlékei III:142. Bp., 1978. (Baranyai Béláné: Alsóvárosi r.k. plébtp.) - Szenthelyi 1988:63. - TKMK 391. - Szilárdfy 1994:13.