Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyárfás


Gyárfás, Szt   →Gerváz és Protáz, Sztek

Gyárfás, Gervasius (11-12. sz): megyéspüspök. - Pauler szerint (aki Könyves Kálmánnak tulajdonítja 1105-07: a nyitrai ppség alapítását) az első nyitrai mpp. Lőrinc esztergomi érs. (1105-19) idején. A semat-ban 1106 k., a MA-ban 1110-24: pp. - Utóda 1133: Miklós. T.E.

Balics 1885:23. - Pauler I:464. (s.v. Gyárfás) - Schem. Nitr. 1914:8. (2.) (s.v. Gervasius)

Gyárfás, Gervasius, Gerváz (12. sz.): megyéspüspök. - Kir. udvari kp., a MA-ban 1156: vál., 1156-64: tényl. győri mpp., II. Géza követe Barbarossa Frigyes cs-nál Regensburgban, aki ekkor a pártütő István hg-et pártfogolta. - Utóda Győrött 1165: András. T.E.

Mendlik 1864:69. (s.v. Gerváz, 1156-75: pp.) - Gams 1873:373. (s.v. Gervasius, 1156-79: pp.) - PanRt I:598. - Schem. Jaur. 1940:6. (12.); 1968:26. (s.v. Gervázius, Gyárfás)

Gyárfás Elemér, lécfalvi (Borzás, Kis-Küküllő vm., 1884. aug. 27.-Bukarest, 1945. okt. 4.): közgazda, politikus. - A középisk-t Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt, Bpen és Párizsban végezte; vm. szolgabíró, majd ügyvédjelölt Marosvásárhelyen. 1909: ügyvédi vizsgája után irodát nyitott Dicsőszentmártonban. Az I. vh-ban a cs. és kir. 2. (székely) huszárezredben 35 hónapot töltött az orosz fronton, s mint tartalékos huszárszázados szerelt le. 1917. VI: kinev. Kis-Küküllő vm. főispánjának, ezt az állását 1918. XI: töltötte be, a forr. alatt a vm. Nemz. Tanács elnöke. Az 1921. I. 9: megalakult erdélyi M. Szöv., majd ennek fölfüggesztése után az 1921. VI. 5: alapított, 1922. I. 15: Orsz. M. Párttá alakult M. Néppárt vezetőségi tagjává s közgazd. szako. elnökévé vál. Csík vm. 1926-37: 7 ízben szenátorává, az Erdélyi R.K. Státus 1921: ig-tanácsának tagjává, 1931. XI. 19: világi elnökévé vál. Mint ilyen a rum. kormány, a Sztszék és a Státus elnöksége közötti tárgyalások folyamán a tervezetek és emlékiratok tömegét dolgozta ki és terjesztette elő, ezek alapján írta alá 1932. V. 30: a Sztszék és II. Károly rum. kir. azt az egyezményt, mely az Erdélyi R.K. Státus ősi intézményét Egyhm. Tanács néven illesztette be a rum. közjogba és az egyetemes egyhjogba. 1929: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja, egyik alapítója és alelnöke volt a belőle alakított Pázmány Társaságnak. Az Orsz. M. Párt 1938. III. 31-i betiltása után az 1939. I. 17: alakult M. Közösség egyik vez-je. 1941: a SZIA külső tagjává vál. - Jogi képzettségével, nyelvtudásával és szónoki képességeivel az erdélyi pp. támasza volt a bukaresti parlament szenátusában az Egyh. jogi védelmében. - Kolozsvári hallg. korában 1903: alapító elnöke volt a Kolozsvári Szt Imre Körnek, melynek irányításában a városból való távozása után is részt vett. - M: Szabadság és uralom. Pol. tanulm. Kolozsvár, 1906. - Tanulm-ok a nemi életről. Uo., 1906. - Erdélyi problémák. 1902-23. Uo., 1923. - L'Eglise Cath. en Transsylvanie. H.n., 1923. - Ro. hivatalszervezete és erdélyi m. pénzintézetek. Lugos, 1924. - A leu árfolyama és a pénzügyi válság. Előadás. Kolozsvár, 1924. - Bethlen Miklós kancellár. 1642-1716. Dicsőszentmárton, 1924. - Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Szerk. Uo., 1925. - Egyenes úton. 1901-1926. Hirschler József előszavával. Uo., 1926. - A pp-választási jog a gyulafehérvár-fogarasi g.k. egyhm-ben. Kolozsvár, 1929. - A Supplex Libellus Valachorum. Uo., 1929. - A mezőgazd. adósságok szanálása s a kapcsolatos pénzügyi törv-ek. Beszédek... Lugos, 1932. - Ștatușul Catol. Ardelean și acordul de la Roma. Bev. Kolozsvár, 1933. - Gazd. sérelmeink és kívánságaink. 1-5. köt. H.é.n. - Betűjegye: Gy.E. (Alkotmány, 1903) - 1903: Kolozsvárt Az Egyetem és a Kolozsvári Egyetemi Lapok b. munk., 1909. V. 30-1914. V. 31: a dicsőszentmártoni Vármegyei Híradó fel. szerk-je. Egyik alapítója és főmunk. 1932. I. 3-1936. V: a nagyváradi Erdélyi Lapok, 1936: az Új Lapok és 1936. V-1940. VII. 1: a M. Lapok c. lapoknak. 88

Erdélyi lex. 1928:113. - M. társad. lex. 1932:196. - Erdélyi mártírok. Pécs, 1941. - Monoki 1941. - Kemény 1942. - MÉL I:635. Arck. - Viczián 1978:20. - Gulyás XI:688.

Gyárfás István Tihamér, nagyabonyi (Léva, Bars vm., 1863. dec. 14.-Besztercebánya, 1916. dec. 12.): pap, gimnáziumi tanár. - A gimn-ot Nagyszombatban, a teol-t a KPI-ben végezte. 1887. I. 1: pappá szent. Nagyszombatban m-lat. szakos tanár, majd kp. 1889: a bpi egy-en régész dr. 1891: nagysallói, 1892: udvardi kp., majd Felsőlendván a gr. Széchenyi családnál nev. 1893: Brassóban gimn. tanár. - Fm: Ősker. műemléki tanulm-ok. Bp., 1887. - Pannónia ősker. emlékei. Uo., 1889. - A brassai m. isk-k ... millenáris emlékünnepe. Brassó, 1896. - Brassói v. Brassai? Az isk. színjátékokról. Uo., 1904? - Comoedia Erdély siralmas állapotjáról. Az első m. jezsuita isk-dráma 1668-ból. Gyoma, 1909. - Régi brassai ötvösműhelyek. Bp., 1910. (Klny. Archeol. Értes. 1908/10 évf.) - Faludi Ferenc élete. Uo., 1911. (Klny. ItK) - Batthyáneum. Szerk. és kiad. 1-2. köt. Brassó, 1911-13. - Brassai címeres levelek és nemes családok. Bp.., 1912. - A brassai ötvösség tört. Brassó, 1912. - Lat. olvasmányok. Uo., 1913. - Álneve és jegye: Abonyi I., A.I. 88

Zelliger 1893:157. - Szinnyei IV:18. - Pallas XVII:640. - Bars vm. 1903:186. - Circ. Strig. 1916. (†Brassó!) - Alkotmány 1916:347. sz. - Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közl. 1917:211. - Révay IX:129; XXI:401. (†dec. 13.) - Gulyás XI:693. (†Besztercebánya!)