🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gungl
következő 🡲

Gungl Anna M. Veronika, CSA (Püspöklak, Baranya vm., 1909. aug. 19.-Püspökszentlászló, 1980. febr. 28.): apáca. - Apja Ignác, r.k., anyja Jung Margit r.k. 1928. I. 9: Pécsett lépett az →ágostonos kanonisszák rendjébe. 1930. VII. 8: uitt tette első, 1933. VII. 9: örök fogadalmát. r.k.


Gungl János (Zsámbék, Pest vm., 1818.–Pécs, Baranya vm., 1883. nov. 23.) zeneszerző, karnagy. – Szülei 1821: költöztek Pécsre, éneket Lickl Györgytől, hegedülni Witt Jánostól tanult. Pécsi, pesti színházi hangversenymesterség után 1842: a grazi katonazenekarhoz szerződött. Másodkarnagyként hangszerelést és zeneszerzést tanult Leonhardt karmesternél. 1844: hangversenykörútra indult. A berlini Kroll Opera karmester, majd saját zenekarával adott számos hangversenyt Ném. és Fr-oban. 1848: Párizsban élte át a forradalmi eseményeket, majdnem áldozatuk is lett. Dániában, Angliában, Skóciában, Hollandiában, Belgiumban nagy sikereket arattak, majd a cári udvari zenekar vezetésére szerződtették, emellett zeneszerzői munkássága is ismert volt. – Művei nyomtatásban is megjelentek. Beleszeretett a magas rangú, a cári udvarhoz tarozó, már férjes Olga Szolikovba, aki 1856: Pécsre is elkisérte, ahol megszületett Olga lányuk. Élénk társadalmi életet éltek, házukban estélyeket, kamarazenei estéket adtak. ~ a székesegyházi zenekar tagja, a püspöki tanítóképző és a városi zeneiskolai tanára, városi orgonistaként dolg. 1864: a Pécsi Dalárda választmányi tagja. Többször is visszahívták Pétervárra, 1862: 4 hónapot töltött ott a család, ez idő alatt Witt János helyettesítette. – 1866: az asszony leányával együtt cári parancsra hazatért Szentpétervárra, ami a Pécsett maradt ~ lelkében nagy válságot okozott. 1868: a székesegyházi és a zeneiskolai állása mellett a Cs. K. 1. sz. vértes ezred karmestere. 1874-78: a városi zenekar karnagya. 1878-ban újra nősült. Két gyermeke született, és sokirányú elfoglaltsága ellenére anyagi gondokkal küszködött.– Szerzeményei: indulók, keringők. Va. D.

BML Zenei gyűjteménye. Fünfkirchner Zeitung. 1883. IV. 29. – Horváth 1959. – Dobos 1988. – Nádor 1995.