🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gulyás
következő 🡲

gulyás: a szilaj vagy félszilaj →marha őrzője. - A m. →pásztorszervezet hierarchiájában az első helyen állt, rangban követte a →csikós, a →juhász és a →kanász. - Hammurápi törvkvében (Kr. e. 2000 k.) már szerepel a ~: Ha egy polgár ~t fogad, 1 évre 6 kor (kb 720 l) gabonát adjon neki (258. §.).

Eilers 1932:51. - MN II:87.

Gulyás Elek Kálmán, OSB (Szentmárton, Győr vm., 1931. okt. 18.-Celldömölk, 1906. jún. 23.): gimnáziumi tanár. - A gimn-ot Győrött végezte. 1848. IX. 14: lépett a r-be, Pannonhalmán teol., 1854. X. 5: fog-at tett, 1855. VII. 25: pappá szent. Pannonhalmán hitszónok, 1856: Esztergomban gimn. tanár, 1873: Füssön, 1877: Deákin lelkész, 1899: Dömölkön házgondnok, 1901: nyugdíjas. - M: Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc közötti levelezés 1822-től 1831-ig. Közli ~. Esztergom, 1873. (2. kiad. Pest, 1873) - Deáki tp-a hajdan és most. Esztergom, 1876. (előbb: Új M. Sion, 1857) 88

Szinnyei II:1549. - Balogh 1940:47. - PN 1986:88. (662.) - Gulyás XI:574.

Gulyás Ferenc Xavér, SJ (Érsekújvár, Nyitra vm., 1856. febr. 19.-Bp., 1931. nov. 26.): gimnáziumi tanár. - A középisk-t Érsekújvárt, Esztergomban s mint papnöv. Szatmárnémetiben végezte. 1877. III. 16: lépett a JT-ba, a két próbaévét Nagyszombatban töltötte. 1879/80: S. Andréban retorikát, 1881/82: Pozsonyban fil-t hallg., 1883-85: Kalocsán konviktusi felügy., 1885/86: az alsóbb o-ok földr., ném. nyelv és gyorsírás tanára, 1887-89: Innsbruckban teol. hallg., 1888: pappá szent., 1890: Szatmárnémetiben nev-int. felügy., 1891/92: Nagyszombatban 3. próbaéves, 1893: Szatmárnémetiben hitszónok, 1894: Kalocsán lelkész és házgondnok h., 1897/98: gimn. tanár, 1900: gör-lat. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1900: Kalocsán gimn. tanár, 1919: Nagykapornakon hitszónok, 1922: Pécsett, 1925: Kalocsán gimn. tanár. - M: Baktramiomachia. - Béka-egérharc. Ford., bev. és jegyz. ell. Kalocsa, 1903. (Klny. gimn. értes.) - Rosty Kálmán hármas örömünnepe. Uo., 1904. (Klny. uaz) 88

Cat. SJ 1918:37. - JTÉ 1940:326. - Gulyás XI:574.

nincs benn a kötetben, csak a pótban

Gulyás Ferenc, SVD (Mohács, Baranya vm., 1916. máj. 24.-): misszionárius. - Kőszegen a bencés gimn-ban 1936. VI. 4: éretts. St. Gabrielben (Au.) tanult, 1942. VII. 12: Bécsben szent. pappá. Kőszegen, Budatétényben kezdett dolg. 1945: a tartfőn. 6 paptársával a Felvidékre menekítette Dunajánosházára (Galánta mellett). 1947. VIII. 10: Braziliába rendelték, Mo-ot 1948. II. 24: kivándorló útlevéllel hagyta el. Belo Horizontéban (Brazilia) házgondnok (gimn-ban 1000 tanuló, internátusban 137 bentlakó, nagy tanári kar). Kegytárgykereskedést is vez. Rio de Janeiróban kp.,  Volta Redondában kp., majd plnos, Tres Riosban plnos. - 1977: visszatért Eu-ba. Fendelben (Tirol) lpászt, Laabban az irgalmas nővérek, 1981: Fürstenfeldben a St. Severen Missziós Ház, 1985: Mayerlingben a ferences nővérek lelkésze. s.k.

Gulyás István, Szt István királyról nev., Piar (Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1914. júl. 16.-): tanár. - 1929. VIII. 27: lépett a r-be, 1938. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1939. VI. 18: pappá szent., a Pázmány Péter Tudegy-en m-lat. szakot végzett és drált. A debreceni, 1942-48: a kecskeméti piar. gimn. tanára. - M: A 17. sz. kat. aszkétikus irod-a. Bp., 1939. (Palaestra Calasanctiana 26.) T.E.

Schem. Piar. 1943/44:58. - Tóth 1947:133. - Gulyás XI:581.

Gulyás János (Ozora, Tolna vm., 1894. okt. 2.-Bp., 1951. jún. 1.): festő. - A Képzőműv. Főisk-n Ferenczy Károlynál és Zempléni Tivadarnál, majd Nagybányán tanult. 1914: a Műcsarnok tavaszi tárlatán Nővérem c. képével mutatkozott be. Az I. vh-ban katona, 1920: jelentkezett ismét a Műcsarnokban. A Szt István kiáll-on Pieta festményével szerepelt. Főleg arc-és figurális képeket festett. T.E.

Karczag 1940:131. - ML 1935. I:426; 1966. II:307.

Gulyás Károly (Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1885. jan. 5.-Tiszakálmánfalva, Jug., 1944. okt.): plébános. - A teol-t Gyulafehérvárott és Kalocsán végezte. 1907. júl. 1: szent. pappá. Gomboson, Fajszon kp., 1909: Nagybaracskán, 1910: Adán, 1911: Csantavéren, 1915: Nagybaracskán, 1917: Gomboson, 1918: Adorjánban h. plnos, 1919: Magyarkanizsán kp., 1921: Tiszakálmánfalván adm. - 1944. X: részeg partizánok Tiszakálmánfalva egész lakosságát kihajtották a Duna partra, hogy lelőjék. Egy or. csapattest akadályozta meg a vérengzést, de a szerbek a falu 15-20 legtekintélyesebb polgárát és ~t a községházára vitték, napokig kínozták, majd megölték őket. H.V.K.

Hetényi Varga II:64.

Gulyás László (Debrecen, Hajdú vm., 1905. dec. 5.-): építészmérnök. - 1931: a József Nádor Műegy-en végzett. Közs. mérnök Diósgyőrött, 1938?-: városi mérnök Miskolcon, az 1960-as években a város főmérnöke. ~ tervezte 1936: a szeghalmi gimn-ot és 1938: az internátust, 1957: az ormosbányai és 1959: a györgytarlói kultúrházat, az újdiósgyőri g.k. imatermet, családi- és bérházakat. Miskolci utcarészleteket, régi házakat ábrázoló festményei a Miskolci Múz. birtokában. T.E.

Műegy. névj. 1943:7. - ML 1966. II:307. - Gulyás XI:590.

Gulyás Pál (Bp., 1881. jan. 5.-Bp., 1963. máj. 30.): könyvtáros, egyetemi tanár. - A bpi VIII. ker. főreálisk-ban 1898: éretts., a bpi egy-en 1902: dri, 1903: m-fr. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1898. XI: díjnok, 1905. VI: s-őr a M. Nemz. Múz-ban, 1906. III: titkár a Múzeumok és Kvtárak Orsz. Tanácsában, 1906. XI-1907. VI: a bpi Keresk. Akad-n a fr. nyelv tanára is, 1908. VII: a M. Nemz. Múz-ban I. o. s-őr, 1912. II: múzeumi őr, XII. 20: őr, 1916. V-1922. VI: a Múz-ok és Kvtárak Főfelügyelősége másodelőadója, 1923. IX: a Gyűjtemény-egyetem főkvtárnoka, 1924. IV: egy. ny. rk. tanár, 1934. VI. 26: a M. Nemz. Múz. ig-ja, X. 1: nyugdíjazták. - 1916 nyarán a marosvásárhelyi Teleki Téka anyagát a rum. betörés elől biztonságba helyező min. megbízott; 1919. VI: a Tanácsközt. idején előadói állásából a M. írók élete és munkái szerkesztése érdekében fölmentve, 1920. V: a Tanácsközt. tört. adatainak és emlékeinek összegyűjtésére alakított biz. tagja, 1921. II: a Külf. Folyóiratokat és Kv-eket Ellenőrző Biz. tagja, 1922: a firenzei nemzetk. kv-kiállítás m. anyagának rendezője, 1922-23: a Belügymin. kvtárának szakrendezője és katalógusának elkészítője. - 1915. XI: a MTA irodtört. biz-ának s-tagja, 1915: a SZIA III. szako., 1932. V. 6: a MTA l., 1946. VII. 24: r., 1949. XI. 29: tanácskozó tagja. 1957. III: az irod-tud. kandidátusa. - Könyvészeti munkássága alapvető a hazai szakirod-ban. ~ folytatta (és részben kiad.) Szinnyei József: M. írók élete és munkái c. életrajzgyűjt-eit, mely a kb. 80.000 m. író életrajzi és munkássági adatait tartalmazza, s anyaggyűjtésében mindmáig egyedülálló a világ szakirod-ában. - Művei a klny-ok nélkül: Id. Péczeli József élete és jellemzése. Dri ért. Bp., 1902. - A kv-kötés technikája. Uo., 1904. - Ungarns Mitwirkung am Weltkatalog der Inkunabeln. Uo., 1907? - É-ném. népkvtárak. Drezda, Berlin, Charlottenburg, Hamburg. Uo., 1908. - A M. Nemz. Múz-ban levő Aldinák. Uo., 1908. - D. ung. Oberinspektorat d. Museen u. Bibliotheken. Berlin, 1909. - Népkvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Gyakorlati kézikv. Uo., 1909. - Népkvtári címjegyzék. Szerk. Uo., 1910. 1-2. pótfüz. Uo., 1913. - Voltaire és Shakespeare. Uo., 1910. - Az olasz népkvtárügy fejlődése és jelen állása. Uo., 1911. - Az Elzevirek respublikái és rokonkiadványok a M. Nemz. Múz-ban. Uo., 1912. - Egy felsőmo-i könyvkötőcsalád följegyzéseiből. Uo., 1912. - Jelentés a népkvtári tanulmányutakról É-No-ban, Olo-ban és Németalföldön. Uo., 1912. - Mátyás kir. kvtára. Bp., 1916. - M. szépirod. idegen nyelven a M. Nemz. Múz. kvtárában. Uo., 1917. - M. szépirod. idegen nyelven a M. Nemz. Múz. naptárgyűjteményében. Uo., 1920. - Komm. kvtárpol. Uo., 1921. - Dix années de biblographie hongroise. Uo., 1921. - A kv-ek és kvtárak hajdan és most. Uo., 1924. (Zászlónk diákkvtára 97-100.) - Ady Endre élete és munkái. Bibliogr. tanulm. Összeáll. Uo., 1925. - M. életr. lex. Szinnyei József: M. írók élete és munkái kiegészítő sorozata. Aáchs–Bacher. 1-6. füz. Uo., 1926-29. - A m. kir. Belügymin. kvtárának betűsoros címjegyzéke. Szakok szerint rendezett katalógus. Szerk. Uo., 1925. - Bibliotheca Corvina. Írta és szerk. Fraknói Vilmossal, Hoffmann Edittel és Vogel Józseffel. Uo., 1927. (ném-ül: D. Bibliothek d. Königs Matthias Corvin. Uo., 1927; olaszul: La biblioteca di Mattia Corvino re d'Ungheria. Uo., 1927) - A kv-nyomtatás Mo-on a 15. és 16. sz-ban. 1-2. füz. Uo., 1929-31. - M. kv-kereskedők évkv-e. Új folyam. 1 köt. M. könyvészet, 1930. Szerk. Uo., 1932. - Bibliogr. és kvtári szakrendszerek. Előadásvázlatok. Uo., 1937. - M. írók élete és munkái. Megindította id. Szinnyei József. Új sorozat. A-Dzurányi. 1-6. köt. Uo., 1939-44. - A bibliogr. kézikv-e. 1-2. köt. Uo., 1941-42. - Bibliotheca Johannes Sambuci. Sámboki János kvtára. Írta és az 1587. é. jegyzéket kiad. Akad. székfoglaló. Uo., 1941. - M. írói álnév lex. A mo-i írók álnevei és egyéb jegyei. Függelék: Néhány száz névtelen munka jegyzéke. Uo., 1956. - A kv. sorsa Mo-on. 1-3. rész. Uo., 1961. - Hagyatékát a M. írók élete és munkái E-Zs betűs kéziratának kivételével - melyet a MTA Kvtárának ajándékozott - az OSZK Kézirattára őrzi. - Szerk. 1911: Kollányi Ferenccel, 1912-24: egyedül a M. Kv-szle folyóiratot, 1913. V. 1-VII. 24: a Muzi-Mozi c. humoros lapot, 1919-44: írta és szerk. az Irodt. folyóirat Elhunytak rovatát. - Álnevei és betűjegyei; Bibliofil (1912-13); Figyelő (1906-07); G. (1911); g (1905); G–I. (1904, 08); GL. (1909-10); gl. (1911); G. P. (1904-) mindezek a M. Kv-szlében, a M. Nyelvben (1910), a Múz. és Kvtári Értes-ben (1914) és az Irodtört-ben 1927-44); Gp. (1911); g. p. (1904); G. P. dr. (1908); gpl. (1906); G-s. (1907-08,10); Gyalus István (1913-15); -ly- (1904-); Lugasy Péter (1922); Observer (1908-09,11); -s. (1905-); S o1. (1903); -s-l. (1904-); mindezek a M. Kv-szlében és az EPhK-ban (1904); -Sp- (1905); -sp- (1904-09); Spectator (1906-07); -u- (1908); u.á. (1906); -u-á- (1905, 1907);  (1905-07, 1911);  (1905);  (1905); Σ (1906-); (*) 1905, 1907; (-) (1908); §. (1906). 88

Révai IX:79. - Szózat 1922. IV. 2. - Kerkápoly 1930:634. Arck. - M. társad. lex. 1930:200. - Strazimir 1933:575. Arck. - P. Újs. 1941:72. sz. - M. Nemz. 1947. III. 15; 1949. X. 28. - Gulyás 1956:558. - MIL I:409. Arck. - M. Kv-szle 1963:4. sz. (Kozocsa Sándor); 1981:4. sz. (Viczián János) - ItK 1963:543. (Kókay György) - MÉL I:630. - Kiemelt szerzők az OSZK betűrendes katalógusában. Bp., 1974:18. (téves megállapításokkal!) - MTA tagjai 1975:94. - MItB VI:462.

Gulyás Sándor (Büdszentmihály, Szabolcs vm., 1889. dec. 23.-Bp., 1974. dec. 10.): festő. - A bpi Képzőműv. Főisk-n Hegedüs Lászlónál, Párizsban, Olaszo-ban, a szolnoki és a kecskeméti művésztelepen tanult. Végigharcolta az I. vh-t, századosként szerelt le. 1920: Zsuzsanna a fürdőben c. képével szerepelt először a Műcsarnok téli tárlatán, azután főként állatképeket festett. 1931: elnyerte a Műcsarnok Pállik-díját. 1929: Csorvási major, 1930: Talyigások, 1932: Szénahordás, 1938: Pozsony c. képeit a szfőv., 1937: a Hazafelé c-t a Képzőműv. Társulat vette meg. 1932: megfestette a Szt Imrét ábrázoló Regnum Marianum oltárképét. 1934: elnyerte a M. Képzőművészek Egyes-e (mely festő szako-ának 1937-38: eln.) ezüstérmét, 1942: Halmos Izor-életképdíjat kapott. A Munkácsy Céh alapító tagja. - M: Gulyás képei. [30 mű reprodukciós albuma] Bp., 1925. T.E.

ML 1935. I:426. - Karczag 1940:131. - M. Nemz. 1974. XII. 20. - MÉL III:267.


Gulyás Ferenc SVD (Mohács, Baranya vm., 1916. máj. 24.–Mödling, Au., 2009. jan. 19.): misszionárius. – Kőszegen a bencés gimn-ban 1936. VI. 4: éretts. St. Gabrielben (Au) tanult, 1942. VII. 12: Bécsben szent. pappá. Kőszegen, Budatétényben kezdett dolgozni. 1945: a tartfőn. 6 paptársával a Felvidékre menekítette Dunajánosházára (Galánta mellett). 1947. VIII. 10: Braziliába rendelték, Mo-ot 1948. II. 24: kivándorló útlevéllel hagyta el. Belo Horizontéban (Brazilia) házgondnok (gimn-ban 1000 tanuló, internátusban 137 bentlakó, nagy tanári kar). Kegytárgykereskedést is vez. Rio de Janeiróban kp., Volta Redondában kp., majd plnos, Tres Riosban plnos. – 1977: visszatért Eu-ba. Fendelben (Tirol) lpászt, Laabban az irgalmas nővérek, 1981: Fürstenfeldben a St. Severin Missz-ház, 1985: Mayerlingben a ferences nővérek lelkésze. s.k.–r.k.

Gulyás István (Mezőkövesd, Borsod vm., 1900. aug. 15.–Bp., 1985. máj. 4.): plébános. – 1926. VI. 20: egri egyhm-s pappá szent., Detken, 1927: Jászfényszarun, 1928: Kiskörén, 1930: Törökszentmiklóson kp., 1931: Hejőbábán plnos, 1940: h. esp., 1941: Újszentmargitán plnos és ker. esp., 1946: Horton plnos, 1961: ohati c. apát. 1961–: nyugdíjasként Bpen élt. – Írásai: Egri Egyhm. Közl. (1921:160. Hozzászólás a nyugdíjügyhöz; 1939: 4. Bük Zsigmond és Bük Andor halálának 75 é. évf-jára) 88

Schem. Agriens. 1945:202. – Tóth 1947:36. – Puskás 1979:176. – Diós 1999:65. (3492.)

Gulyás István, Szt István királyról nev., Piar (Jászberény, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1914. júl. 16.–Kecskemét, 2002. júl. 16.): tanár, cserkészvezető. [MKL IV: 250.] – 1929. VIII. 27: lépett a r-be, novíciátusa után Kecskeméten végezte a 6–8. oszt-t és 1933: éretts. 1938. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1939. VI. 18: pappá szent., a Pázmány Péter Tudegy-en m–lat. szakot végzett és drált. A debreceni, 1942–48: a kecskeméti piar. gimn. tanára. 1948. VI: az államosítás után Bp-Vizafogó kpnájában kp., 1950–51: Egerben a kisszemin. tanára és tanulm. felügyelője. 1952–53: az újra megnyitott kecskeméti piar. konviktus tanulm. felügyelője, 1954–69: gimn. tanára, 1970–73: a gimn. és a konviktus ig-ja., 1974–75: h.házfőnök is, 1975–76: Bpen gimn. tanár, 1981–97: Kecskeméten nyugdíjas. Cserkész volt, szolgálati helyein bekacsolódott a helyi cserkészcsapatok munkájába. Meghatározó szerepet vállalt a nyári táborok és más cserkész rendezvények szervezésében és vezetésébe, – M: A 17. sz. kat. aszkétikus irod-a. Bp., 1939. (Palaestra Calasanctiana 26.) T.E.–Bo.J.–Fe.Má.

Schem. Piar. 1943/44:58. – Tóth 1947:133. – Gulyás XI:581. – Koltai 1998:134.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.