Guadalupei Szűzanya képe: a mexikóvárosi Mária-zarándokhely kegyképe, →akheiropoiétosz egy köpenyen, a →turini lepelhez hasonló, természetes módon nem magyarázható jelenség. - Elnevezése. A sp. misszionáriusok Mexikóban is terjesztették a →guadalupei Szűzanya tiszt-ét. A nyelvészek szerint a Szűzanya azték nyelven vsz. úgy mutatkozott be a látnoknak, hogy ő a Tecoatlaxopeuh, a 'kígyótipró Asszony', amit a tolmács guadalupe-ként hallott és fordított. - A ~nek története szorosan összefügg →Mexikó megtérésével. Hernando Cortez 1519: lépett Mexikó földjére, és meghódoltotta Montezuma cs. főv-át, a Velencéhez hasonló Tenochtitlánt (Mexikóváros) is. A város közelében a Tepeyac-dombon 1531. XII. 9: Mária fogantatásának ünnepén a Szűzanya megjelent egy Juan Diego nevű egyszerű indián férfinak, aki épp sztmisére igyekezett. A Bold. Szűz tp. építését kérte, hogy ott mutathassa meg anyai jóságát. Juan elment Zumárraga pp-höz, aki megígérte, hogy megfontolja a dolgot. Visszatérőben a dombon Mária újra megjelent és ismét küldte Juant, akitől a pp. ezúttal égi jelet kért a jelenés hitelessége bizonyítására. XII. 12: a Szűzanya jelül virágokat küldött a pp-nek, melyeknek átadásakor a köpenyen, melyben a virágokat Juan az ölében vitte, csodálatos módon megjelent Mária képe, s még aznap az Istenanya megjelent Juan halálosan beteg nagybátyjának és meggyógyította. A csodás képet kiállították a pp. magánkpnájában, ahol az aztékok ezrei hódoltak előtte. Kis kpnát építettek a jelenés helyén, s XII. 26: körmenetben vitték a ~t a városból a Tepeyac-dombra. Egy mexikói férfi, akit egy véletlenségből célt tévesztett nyílvessző halálra sebzett, a kép előtt meggyógyult. - 1533: fölépült egy nagyobb kpna. A csodák hatására 1539: Mexikó lakosságának megtérítése lényegében befejeződött. 8 millió azték indián fogadta el a kat. hitet. 1544: a Tepeyacra vezetett gyermekzarándoklat azonnali eredményeként megszűnt a járvány, melynek már 12.000 ember esett áldozatul. Amikor a pp. kérésére Juan megmutatta a jelenés helyét, csodatévő forrás fakadt. 1545: megírták a Nican Mopohuát, a jelenésekről szóló első beszámolót. 1548: a Tepeyacon 74 évesen meghalt a látnok Juan Diego. 1556: Don Alonso de Montufar OP, Mexikó 2. érs-e fölépítette a Tepeyacon a harmadik szentélyt, 1557: egyh. oldalról igazolta a jelenések valódiságát. 1570: az érs. II. Fülöp sp. kir-nak elküldte a ~nek másolatát.

1629: árvíz pusztította Mexikóvárost, 30 ezer ember lelte halálát. Hajós körmenetben vitték a ~t a Tepeyacról a szegyh-ba, itt őrizték 1634. V. 14-ig, az ár levonulásáig. 1709. IV: fölsztelték a Guadalupei Szt Szűz bazilikáját. 1736: tífuszjárvány 700 ezer ember halálát okozta Mexikóban; 1737. IV. 27: amikor a Guadalupei Miasszonyunkat az ország pátrónájának kérték fel, a járvány megszűnt. XII. 12-ét, a 4. jelenés, a virágcsoda és a kép keletkezésének napját ekkor egyh. és polg. ünnepnapnak nyilvánították. 1754. IV. 24: a Rítuskongregáció jóváhagyta a Guadalupei Miasszonyunk ünnepére szerkesztett zsolozsma- és miseszöveget, XIV. Benedek p. Mexikó pátrónájának nyilvánította a Guadalupei Szt Szüzet, alkalmazva a 147. zsoltár szavait: „Ezt más néppel Ő meg nem tette!” - 1756: Miguel Cabrera és más neves festőművészek alaposan megvizsgálták a képet, és kijelentették: lehetetlen tökéletes másolatot készíteni róla. 1777: kpnát építettek a forrás fölé. 1791: a ~ arany és ezüst keretének tisztításához használt salétromsav véletlenül a képre ömlött, de nem tett benne kárt, csak vízfoltot hagyott maga után. 1821: Iturbide Ágoston cs. a mexikói függetlenségi háború végén ünnepélyesen a Guadalupei Miasszonyunk oltalma alá helyezte az országot. 1895. X. 12: XIII. Leó p. engedélyezte a ~ megkoronázását. 1910. VIII. 24: X. Pius p. a Guadalupei Szt Szüzet Latin-Amerika pátrónájává nyilvánította. 1921. IX. 14: egyházellenes kormányügynökök pokolgépet robbantottak a kegykép alatt, amely teljesen sértetlen maradt, még üvegborítása sem sérült meg. XI. Pius p. 1933. XII. 12: a Guadalupei Miasszonyunkat újra Latin-Amerika védasszonyának nyilvánította. - Mint a turini lepel esetében, a fényképezés fejlődése új felfedezést hozott a ~vel kapcsolatban: 1929: Alfonso Gonzales felfedezte, hogy a Szűzanya képének szemében egy férfi visszatükröződő képe látható. 1946: vizsgálatok bizonyították, hogy a ~ nem festmény, mert semmiféle ecsetvonás nyoma nem található rajta. 1951: Carlos Salinas megvizsgálta a képet, és a szemekben újabb visszatükröződő „portrékat” vett észre. 1955. XII. 11: közzétették, hogy a ~nek szemében látható kép Juan Diego képe. Világossá vált, hogy a ~ a Szűzanyát úgy ábrázolja, ahogyan jelen volt a csodás virágok átadásakor, és szemében tükröződtek a jelenlévők. 1966. V. 31: VI. Pál p. →aranyrózsát küldött a ~nek. 1975: a képet átvitték a régi szentélyből a mellette épült új, modern baz-ba. 1979. I: meglátogatta a Guadalupei Szent Szűz kegytp-át II. János Pál p. Ví.L.

Johnston, Francis: A Guadalupei Szűzanya jelenései. Ford. Víz László. Bp., 1993.