🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gruber
következő 🡲

Gruber, Angelo (Au., 18. sz.): zeneszerző. - C dúr miséjét 1782: Gerstenmajer Cecil másolta Pozsonyban. M.R.

Murányi 1997.

Gruber Ernő Lőrinc, OFMConv (*Arad, 1909. aug. 12.): teológiai tanár, plébános. - Aradon éretts. 1925. VIII. 15: lépett a r-be. 1926: Páduában novíc. 1930: Rómába küldték. 1932: teol. dr., II. 20: pappá szent. Hazatérve Nagybányán a dogmatika tanára, 1937: szem. rektor, házfőn. és Giródtótfalu (Szatmár vm.) h. plnosa. Amikor a teol-okat Egerbe vitték, a szem-ból diákotthont alakított. 1944 őszén Arad plnosa. - Cikkei a Nagybánya és Vidéke c. hetilapban. - M: Divinitas Iesu Christi demonstrata ex vaticiniis Messianicis. Kz., dri dissz. a r. római levtárában. **

Schem. OFMConv 1942:47. - Pilinyi 1943:202. - Monay 1953:37.

Gruber, Joseph (Au., 1855-1933): egyházi zeneszerző. - M: Misék Op. 14, 15, 30, 36, 40, 45, 51, 83, 174, Requiem Op. 21, 145, graduálék és offert-ok (Pannonhalma, Veszprém). M.R.

Murányi 1978.

Gruber Miklós (*Bp., 1896): gimnáziumi tanár. - Középisk. és egy. tanulm-ait Bpen végezte, 1919: m-ném. szakos középisk. tanári, 1921: bölcs. dri okl-et szerzett. 1919: a bpi Szt István Gimn-ban tanított, 1928/29: bécsi ösztöndíjasként szellemtört. kutató, főként Széchenyi István gr. életével és munkásságával foglalkozott. 1947: a SZIA II. o-a tagjává vál. - Tanulmányai: Mária Kongr. (1942: A kat. Széchenyi), SZIA Értes. (1943: Gr. Széchenyi Ferenc hatása fiára, Istvánra; ném-ül is), M. Kultúra. (1944: Seipel és a ker. állameszme). - M: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei. Bp., 1941. (Klny. Theologia). T.E.

SZIA tagajánl. 1947:9. - Gulyás XI:495.

Gruber Vendel, SJ (Szentfülöp, Bács-Bodrog vm., 1914. febr. 13.-): misszionárius. - A gimn-ot 1926-34: a travniki (Bosznia) jezsuitáknál végezte, Zágrábban lépett a r-be. 1935: Szarajevóban bevonult, 1939: megkezdte a teol-t, 1941: Rómában a Gregoriana egy-en folytatta. 1942. V. 13: itt szent. pappá, primíciája VIII. 15: Szentfülöpön. 1943-46: középisk. hittanár, gondnok a zágrábi szemináriumban. 1845. V: a partizánok letartóztatták, több hónapig fogva tartották. Szabadulása után lelkipásztor a város szegénynegyedeiben. 1946: titokban végigjárta a partizánok által Délvidéken a németajkú lakosság számára fölállított haláltáborokat (Gádor, Körtés, Molyfalva, Rezsőháza, Szávaszentdemeter stb.), gyógyszert, élelmiszert vitt a táborlakóknak, környezettanulmányt végzett, hogy a lágerekben uralkodó embertelen bánásmódról a világ közvéleményét tudósítsa, és bizonyítékokat szerezzen arról, hogy a bácskai-bánáti ném. őslakosság teljes kiirtására törekszenek (a lágerekben 200.000 fogolyból 60.000-en pusztultak el). 2x letartóztatták, de sikerült megszöknie. 1947. VII. 23: Szarajevóban ismét elfogták, 1948. V. 5: a Vatikán javára folytatott kémkedés vádjával Újvidéken 14 é. ítélték. Büntetésének nagy részét a szávaszentdemeteri (Mitrovica) börtönben téglagyári munkásként töltötte. XII. Pius p. kezdeményezésére 1956: Konrad Adenauer ném. kancellár közbenjárt kiszabadítása érdekében. No-ba ment, Ravensburgban kp. 1960: a Vatikán D-Amerikába küldte, hogy az egyh-on belüli marxista-kommunista térhódítást ellensúlyozza. Brazíliában a benszülöttek s az odatelepített dunamenti svábok lelkésze. Számos isk-t, diákotthont, tp-ot, kórházat alapított. 1994: Kräuter Sebestyén mpp. hívására Paraguayból Temesvárra költözött. - Stuttgartban 1958: a Gerhardswerk, 1960: a Gerhardsbote c. lapnál dolgozott. - Fm: In den Fengen des roten Drachen - Zehn Jahre unter der Herrschaft Titos. Jestetten, 1989. H.V.K.

Gerhardsbote 1994. I:2 (Gespräch mit P. Wendelin Gruber zum 80. Geburtstag); VII:55. (Oskar Feldtänzer: Vom Leidensweg der Donauschwaben); X:74; 1995. III:19. (Geburtstagsfeier mit P. Gruber) - s.k.


Gruber Imre (Szombathely, Vas vm., 1898.–Aachen, 1974.): építészmérnök, festő. – 1925: szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Müszaki Egyetemen. Szombathelyen, a Kopfensteiner építési vállalkozásnál kezdett dolgozni, majd a cég feloszlása után saját irodát nyitott. Gyarapodó megbizatásai és lelkiismeretes munkája révén Grösz József mpp. kinevezte egyházmegyei építészmérnöknek. A szeminárium kibövítése is az őnevéhez fűzőik, ekkor akadt rá a földmunkák alkalmával az őskeresztény bazilika maradványaira. 1945: Ausztrián át Bajorországba ment, itt élt 6 évig, majd kivándorolt az USA-ba. Bajorországban freskó- és templomfestéssel, aranyozással, oltárépítéssel és köfaragással kereste kenyerét. 1951-től az USÁ: különféle építész irodák tervezője, kellő angol nyelvtudás hiányában magánirodát nem nyíthatott. A nyugdíj előtti években egy híres iroda igen elismert tervezője lett. New Jersey államban sok kiváló épület őrzi keze nyomát (templomok, irodaházak, iskolák). Legkedvesebb szórakozása a festészet volt, a szépmű. akad-n is végzett szemesztert. Akvarelljei, olajfestmányei a világ számos országába eljutottak. 1965: tért vissza Eu-ba. Az aacheni temetőben nyugszik. **

Tóth 1995:25.

Gruber Katalin Anna SZLT (Mosonszentjános, Moson vm., 1895. jún. 27.–Bakonybél, 1983. jan. 18.): szerzetesnő. – Óvónőképzőt végzett. 1913. VIII. 15: Bp-en lépett a r-be. –1950 u. Mosonmagyaróván óvónő. 1968: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.

Gruber Leo (Posen, 1911.–Bécs, 1991.): szobrász. – 1913: költöztek szülei Szombathelyre. Itt végezte középiskolai tanulmányait. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán szerzett diplomát. Mesterei Kisfaludy Strobl Zsigmond és Sidló Ferenc voltak. Bár főiskolai katedrát ajánlottak fel neki, mégis hazatért Szombathelyre. Pályázatokra beadott műveit nem fogadták el, ugyanakkor a díjazott szobrok leleplezésekor kiderült, hogy azokban meglepően sok a gruberi motívum. Ez a dolog nagyon kedvét szegte, s Esseö Erzsébet hívására 1937: Münchenbe ment, onnan egy év múlva Bécsbe, ahol a város által felajánlott műteremben alkotott haláláig. Szombathelyen egyetlen műve található, a Kálvária-tp. keresztút dombormű stációi. – Széleskörű munkásságát hősi emlékművek, oszlopos szoborképek, emléktáblák, síremlékek, halotti maszkok, érmék és plakettek fémjelzik. Művei egész Burgenlandban megtalálhatók (Eisenstadt, Grosswarasdorf, Horitschon, Raiding, Neckenmarkt, Drassmarkt, stb.). Rustban és Purbachban Szentháromság-szobra áll. Bécs egyik XII. kerületi iskolájában található A sárkány legendája c. terrakottája. Az osztrák Művelődésügyi Minisztérium által kiírt pályázatokon mindig díjazott volt, 1954: Mária-szobrát meg is vásárolták. Adolf Schärf köztársasági elnök halála után kiadott emlékérmét három méretben ő készíthette. Leo Ascher osztrák zeneszerző születésének 100. évf. alkalmából a művész emléktábláját és domborművét, valamint a Theater a. d. Wien épületében lévő portrét szintén ő alkotta. A Hans Moser Egylet alelnöke volt, a színművész lakóházán lévő emléktáblát, továbbá a Josefstadti Színház előcsarnokában lévő mellszobrát készítette. Eisler Ede emlékművének és mellszobrának megalkotására is őt kérték fel. Tagja, majd éveken át titkára volt az Osztrák Alkotóművészek Egyesületének. **

Tóth 1995:26.