Gotthárd, Szt, OSB (Reichersdorf, Bajoro., 960.-Hildesheim, 1038. máj. 5.): püspök. - Atyja, Ratmund a niederaltaichi Szt Mór kápt. vazallusa volt. ~ a kápt. isk. növendéke, majd 3 é. a salzburgi érs. kancelláriáján dolgozott. Hosszabb utazás után Passauban elvégezte a teol-t, s anélkül, hogy fölsztelték volna, Niederaltaichban knk., hamarosan prép. Amikor Civakodó Henrik a kápt-t szerz. közösséggé alakította át, novíc., 990: fogadalmas szerz. lett. 993: pappá szent., prior és a ktori isk. rektora. 996: apát, a clunyi reform buzgó terjesztője. 1001: a tegernsee-i, 1005: a hersfeldi ktorban vezette be a reformot. 1013: irányította a niederaltaichi tp. és ktor építését, majd kódexíró és festőisk-t szervezett. Egész Bajoro. legnagyobb építészének és pedagógusának tartották. II. Henrik kívánságára 1022. XI. 30: Hildesheim pp-évé szent. Hívei és papjai nagyra becsülték, közel 30 tp-ot épített. 1131: avatták sztté. Ereklyéinek átvitelekor 1132. V. 5: 5 csoda történt. Tisztelete Svéd-, Finn- és No-ban, Svájcban és a D-i szlávok között a bencések és ciszt-ek hatására terjedt el. A nagy utak mentén a kereskedők hívták segítségül, s főleg a középső Alpokban sok kpnát emeltek tiszt-ére. Láz, köszvény, vízkór, gyermekbetegségek, szülési fájdalmak és viharok ellen védő szt. - Ü.: máj. 5. - Ikgr. Ppi ornátusban ábrázolják. - Attrib-a: tp-modell. - ~ neve és ünnepe valamennyi hazai kk. misekv-ben előfordul, így a Pray-kódexben is. Hazai kultuszának legrégibb nyoma a nyitrai Szt Emmeram-szegyh., továbbá a pozsonyi új Mária-tp. ~-ereklyéje. - Rendi őshagyomány szerint minden ciszt. mon-t Nagyboldogassz. (Assumpto) tiszt-ére szteltek, a ~-titulus kivételnek tetszik. Schwartz Elemér kutatásai nyomán azonban vsz. hogy ez régebbi a ciszt. alapításnál. Schwartz szerint a ~-patronátus a Wolferus lovagtól 1157: alapított küszéni, németújvári bencés apátsággal függ össze. Szt Márton hegyéről (Pannonhalma) népesítették be. Ez a magyarázata az apátsághoz tartozó Rábaszentmárton, Nagyfalva (ma: József-titulus), Királyfalva (ma: István király) ősi Márton-patrociniumainak, de Szentgotthárd nevének is. Ez azonban nem sokáig virágzott, mert III. Béla várépítés céljából a hegyet, ill. a mon-t elvette tőlük. A fölsorolt tp-titulusok mindenesetre bencés intenciókra vallanak. - Lehetséges, hogy a kora kk. magyarságnak a passaui egyhm-vel való bensőséges kapcsolata is érvényesült ~ tiszt-ének Mo-on való terjedésében. ~ ui. ebben az egyhm-ben született, és niederaltaichi apátként sokáig itt működött. A Rába-Lapincs vidéke, ahol a róla elnev. ciszt. mon. létesült, Szt István idejében még a passaui egyhm-hez tartozott. -

Ahol a Rába eléri Mo-ot, ott alapította 1183: a Bold. Szűz és ~ tiszt-ére III. Béla a Trium Fontium (Trois Fontaines) anyamon-ból kirajzó új ciszt. apátságot, amely azután e határhely névadója is lett. Sajátos módon külf-ön is szívesen ajánlották az átkelőhelyeket ~ oltalmába. - A kk. tp. a reformáció és tör. hódoltság viharai között elpusztult. Az apátság mostani barokk tp-ának S. Gotthardi Protectori Nostro föliratos oltárképe ~ot m. barokk környezetben ábrázolja. A képen 5 csodatette látható. Ebből 2 m. vonatkozású (egy m. fiú ~ közbenjárására halottaiból föltámadt; továbbá egy m. ffi fogságba került, bilincsbe verték, börtönében ~hoz könyörgött, a vaslánc magától levált róla, ő pedig megszabadult. A jelenet megfestését nyilván a török időknek még eleven emlékezete is sugallta. ~ pp. föltűnik az ebédlő mennyezetén is. A mennyezetfreskó, a bécsi Dorfmeister István kupolafestménye a szentgotthárdi csatát ábrázolja: a megnyílt égből az Atyaisten, angyalok és Mária mint Mo. patrónája nézik, segítik győzelemre a küzdő ker. sereget. - Az apátság tört-ében jelentős esemény 1664: a szentgotthárdi csata, Montecuccoli győzelme a tör. hadakon. E diadalt a korabeli jámbor néphit ~ pp. közbenjárásának is tulajdonította. Ez az oka, hogy Magyaróvár a 17. sz. végén emelt, máig álló plébtp-át ~ tiszt. építtette. ~ hazai kultuszához hozzátartozik, hogy a kk-ban Pozsonyban és Sopronban kpnát emeltek a tiszt-ére. Csatár veszprémi faluban (1464), továbbá Győr városában, a Királyfölde negyedben, a mai Kálvária táján, 15. sz-beli följegyzés szerint ~ tiszt-ére sztelt plébtp. virágzott. ~ erdélyi prép. a Sebes folyón épített malom jövedelmét 1462: a gyulafehérvári szegyh. ~-oltármesterségére hagyta. Szentgotthárd nevű falu (Szolnok-Doboka vm.) az ő tiszt-ének emlékezetét őrzi. Első említése 1138. Jellegzetes ősi erdélyi ffi keresztnév a Kocsárd, amelyet a nyelvészek ~ nevével hoznak összefüggésbe. Lehetséges tehát, hogy Székelykocsárd erdélyi falu talán még kk. tp-ának védősztjéről kapta a nevét. - Pesthidegkút hódoltság után bevándorolt németsége 1747: ~ot jószágpatrónusként tiszt. **

Piszter Imre: Szt ~ pp. és a szentgotthárdi ciszt. apátság rövid tört. A szentgotthárdi ciszt. apátság 750 é. jubileumára. Szombathely, 1938. (Vasi Szle kv-ei 140.) - Emlékfüzet Szt ~ halálának 900 é. évford-ján 1038-1938. Szentgotthárd, 1938. - Sulzbeck Ferenc: Szt ~ hildesheimi pp. élete. Kritikailag átd. Ném-ből szabadon. Bp., 1941. - LThK IV:1034. - BS VII:134. - Bálint I:357. - Sachs 1980:155.