Magyar Katolikus Lexikon > G > Gilgal


Gilgal (héb. 'kőkör', Józs 5,9 kivételével mindig névelővel): több hely neve a Szentírásban. - 1. Józs Izr. fiainak táborhelyeként említi; innen indultak el Palesztinát elfoglalni (vö. MTörv 11,30; Bír 2,1; 3,19). Már akkor (kánaáni eredetű?) szt helynek számított, amikor Izr. fiai bevonultak az Ígéret földjére. Később Izr. fiai maguk is szt helynek tekintették, úgyhogy Sámuel is mutatott itt be áldozatot (1Sám 10,8; 13,7.12.14; 15,14.21; 2Sám 19,16). A próf-k elítélték (Mik 6,5). Helyét eddig nem sikerült biztosan meghatározni. - 2. A próf-k Bet-Aven, ill. →Bétel közelében is elítélnek egy ~ nevű szt helyet (Oz 4,15;. 9,15; 12,12; Ám 4,4; 5,5). Némelyek ezt az 1. pontban tárgyalt ~lal azonosítják. - 3. Illés tört-ében szerepel (2Kir 2,1; 4,38). Ezt F. M. Abel a mai Dzsildzsiljában keresi Efraim hegyén, félúton Jeruzsálem és Szamaria között (vö. 1Sám 7,16), de van, aki ezt a ~t is az 1. pontban tárgyalt ~lal tartja azonosnak. - 4. Bet-~ (Neh 12,29) helye teljesen meghatározhatatlan. **

BL:493.