Magyar Katolikus Lexikon > G > Gesta


gesta (lat. 'viselt dolgok, tettek, történelem'): történelmi eseményeket földolgozó irodalmi műfaj a középkorban. - Mo-on az első tört. följegyzések az évkönyvek (→annales). Az egyh. intézmények megszervezése tette szükségessé, hogy a ktor, a kápt. szempontjából fontos eseményt évszámhoz kötve rögzítsék (pl. a Pray-kódexben másolatban fönnmaradt „Pannonhalmi évkönyvek” 998-tól). Igényesebb tört. művek írására az egyh-nak, az áll-nak s főként az uralkodóháznak volt szüksége: történelmileg meg kellett okolni az áll. létezését, a dinasztia uralmának törvényességét, elengedhetetlen volt az új államrend megszilárdítása és a kerség elterjedésének megörökítése. E célokért kir-ok megbízásából születtek meg az első történeti művek, a krónikák v. ~k. A két műfaj nem határolható el pontosan egymástól, az elnevezéseket is következetlenül használták. A krónika ált. a nép v. az ország egész múltját időrendben felölelő tört. munka; a ~ nagyobb eseménysort, időszakot, uralkodói tetteket dolgoz föl monografikus megörökítésben. Mo-on a 11. sz: a fr. eredetű ~ honosodott meg, s a 14. sz: kezdték a krónika elnevezést is használni. - Az első ~k (11-12. sz.): I. Endre kori ~, Gesta Ladislai regis; III. István kori ~. - A kk. irod. virágkorából (13-14. sz.) való ~k: Anonymus: →Gesta Hungarorum; Ákos mester munkája; Kézai Simon: Gesta Hungarorum; az Anjouk krónikásai (→Képes Krónika); Küküllei Apród János: Nagy Lajos kir. életrajza. - A kk. irod. hanyatlása idejéből (15-16. sz.) való: Thuróczy János: Chronica Hungarorum. M.F.

Gesta, Stuttgart, 1964. dec.-1969.?: a Szt László Rend tájékoztatója. - Megj. 20-30 old., évente 3-4x (1968:15. sz.). Szerk. Maczky László. Kiadó: Szt László Társ., utóbb a Szt László Rend. Ny: soksz. 88

Mildschütz 1977:33. (197.)