Gesta Hungarorum (lat. 'Magyarok cselekedetei'): 1. →Anonymus műve a magyarok →honfoglalásáról. 13. sz., vsz. domonkos kéz által másolt kódex őrizte meg. Nyomtatásban 1746: jelent meg, teljes címe: Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae. Az őshazától Géza fejed-ig (†997) tárgyalja a m. őstörténetet. Az őshazát Szkítiával, a m-okat a →szkítákkal azonosítja. Célja: megírni „Mo. királyainak és nemeseinek származását”, egy új, részletes honfoglalás-történetet. Fölhasználta a mondai hagyományt, a hősi énekeket és írott külf. és hazai forrásokat. Történelemlátása a korábbi →gesták dinasztikus szemlélete helyett oligarchikus. A ~ot a 13. sz. m. történetírói alig ismerték, ezért vált szükségessé 1250 u. történelemszemléletének újjáélesztése. Anonymus és →Kézai Simon ~át Ákos mester munkája kapcsolta össze. - A ~ 1850-ig a legfontosabb forrás volt a honfoglalásról, amikor kétségbe vonták hitelességét. - 2. Kézai Simon ~a. 1283 k. keletkezett. Eredeti kz-a nem ismert, 2 másolatának, melyek alapján a 18. sz: kiadták, nyoma veszett. Célja: emelni az uralkodóház tekintélyét, igazolni jogait; a figyelmet a kir. és a nemesség érdekeire irányítani; ellensúlyozni a külf. tört-írók magyarellenességét. Kézai Anonymustól vette a megoldást: ~ában a hun Attila és a m. Árpád-ház közös szkíta ősöktől származnak. Gestája a hun és a m. népet is azonosnak tekintette, a hunok tört-ét ő találta ki. A szereplőket és a módszert részben Anonymustól vette át, a m-ok tört-éhez sokat merített Ákos mestertől. E ~ nemz. gondolkodásunk, múlt-szemléletünk és tört. tudatunk egyik alapműve. - M-ul: - Tarnai-Madas 1991:78 (Ford. Pais Dezső). M.F.

Pintér I:211. - Klaniczay 1964:80, 85. -