Magyar Katolikus Lexikon > G > Gergely-naptár


Gergely-naptár, gregorián naptár: a XIII. Gergely p. (ur. 1572-85) által elrendelt naptárreform eredményeként kialakult →naptár, melynek →érája Krisztus születéséhez igazodik. - A ~ a →tropikus napéven alapuló, következetesen szoláris naptár. A Nap járásán kívül nem vesz tekintetbe más csillagászati ciklusokat, ez adja pontosságát és használhatóságát. Általánosan elterjedt, nem csak az eu. kultúrához tartozó országokban. Használják Kínában és a mohamedán orsz-okban (párhuzamosan az ősi kínai és az iszlám naptárral), és ismerik világszerte. - A ~ a →julián naptárt pontosította, amit Julius Caesar Kr. e. 45. I. 1: vezetett be. A julián év 365,25 napos napév, négyévenként beiktatott szökőnappal, ami túl hosszú a tropikus napévhez képest, ezért a julián naptár, mint egy késésben lévő óra, egyre inkább lemaradt a Nap járásától. Ez főképp a →húsvét időpontjának kiszámításában okozott nehézségeket, hiszen 325: a niceai zsin. által márc. 21-re rögzített tavaszi napéjegyenlőség a valóságban egyre korábban következett be (→húsvétszámítás). E pontatlanságokra és a belőlük származó eltérésekre →Beda Venerabilis már 730 k. figyelmeztetett. A húsvét ünnepének egyre későbbi időpontra tolódása mindinkább szükségessé tette a naptárreformot, amit a 13-15. sz: egyre többen sürgettek. A 14. sz. közepén párizsi matematikusok készítettek reformtervezetet VI. Kelemen p. (ur. 1342-52) megbízásából, de a benyújtott anyagot a bírálók elvetették. 1414. III: Peter d'Ailly bíb. javasolta XXII. János p-nak (ur. 1316-34) a naptár javítását, amit 1415: a →konstanzi zsinat is tárgyalt, de nem talált megoldásra érettnek. 1437: a →bázeli zsinaton Nicolaus →Cusanus szorgalmazására megvitatták a julián naptár pontatlanságát és a húsvétszámítás hibáját. IV. Sixtus (1471-84) alatt a Roger →Bacon javaslatára újraindított naptárreform-előkészítési munka a szakértőként Rómába hívott →Regiomontanus 1476. VII. 6-i váratlan halála miatt szakadt félbe. Az V. →lateráni zsinat 1514. XII. 1-i ülésén ismét tervbe vették a naptárreformot, sőt külön biz. is alakult. X. Leó meghívta Rómába →Kopernikusz lengy. csillagászt, aki azonban a meghívást elhárította, mert a naptárreformot elsietettnek vélte. 1563: a →trienti zsinat IV. Piusnak (ur. 1559-65) ajánlotta a naptárreform megvalósítását. - Hosszas előkészületek után XIII. Gergely p. 1576: egy nemzetk. biz-ot hívott össze a naptárreform előkészítésére. A 8 tagú biz. kezdetben a sorai pp., utóbb Guglielmo Sirleto bíb. elnökletével működött. A naptárreform tervezetét, melyet Aloysius Lilius calabriai csillagász dolgozott ki, már 1577: a p. elé terjesztették. A biz. által fölülvizsgált és jóváhagyott tervezetet a Sztszék valamennyi ker. uralkodónak és egy-nek megküldte átvizsgálás végett. Végrehajtását XIII. Gergely 1582. II. 24: Inter gravissimas bullájával rendelte el a Frascati melletti p. Mandragone villában. A csillagászati és a naptári év együttfutását új szökőszabállyal és 1582. X. 5-14: 10 nap kihagyásával biztosították. - Az évek, amelyeket a különböző érákban számon tartunk, tropikus napévek, vagyis két egymást követő tavaszi napéjegyenlőség közti időtartamok. A tropikus napév hosszúsága jelenleg 365,242199 nap. Mivel a polgári életben csak egész napokat lehet számítani, ezért naptári évünk 365 napos. A tropikus napévből a naptárunkban elhanyagolt maradék idő 4 év alatt már csaknem kitesz 1 napot, ezért általában minden 4. évünk 366 napos szökőév. Mivel azonban az évenkénti eltérés kicsit kevesebb mint negyed nap, egy szökőnap beiktatása minden 4. évben már túllő a célon (4 x 0,242199 = 0,9688). Így egy év alatt 0,0312, azaz kereken három század nap eltérés keletkezik: ennyivel előzi meg a naptár a tropikus évet, 400 év alatt ez kb. 3 nap.

Ezt a ~ egyszerű és szellemes módon úgy hozza rendbe, hogy 400 évenként 3 szökőnap elmarad; az olyan kerek évszázadok, amelyek 400-zal nem oszthatók, közönséges 365 napos évek maradnak (pl. 1700, 1800, 1900 nem voltak szökőév, 2000 pedig az lesz). Ezzel elejét vették a nagy eltérésnek, de még mindig maradt egy kis rés a naptár és a tropikus napév között: 4 év alatt 0,0012 nap, amiből 3320 év alatt gyűlik össze egy fölösleges nap. Ennek majdani eltüntetéséről a ~ bevezetésekor nem intézkedtek, ez majd a 4902. év gondja lesz.

- A közvélemény alapos előkészítése ellenére az új naptárat értetlenkedés és ellenséges hangulat fogadta. Bevezetése a legtöbb orsz-ban nem is zajlott le összeütközések nélkül. 1582. X. 15: Itáliában, Spo-ban és Port-ban kivételesen minden nehézség nélkül fogadták el. →Báthori István rendeletére uekkor vezették be Lengyo-ban és a csatolt ter-eken. Plockban, Vilnában és Lembergben (Ilyvó) a pravoszlávok föllázadtak, a litvánok és oroszok lakta földeken még erősebb volt az ellenállás. A rigai lutheránusok 1584: kirobbantották az ún. naptárviszályt, amely a kat. tp. elfoglalásával és a jezsuiták elűzésével kezdődött. A viszály 1589: a fölkelés vezetőinek elfogatásával és kivégzésével ért véget. Fro-ban III. Henrik 1582. XII. 20: tette hivatalossá a ~at; az 1792. IX. 22. u. használatos forr. naptár helyett (Laplace javaslatára) Napóleon 1806. I. 1: léptette életbe ismét. 1583. I. 1: Luxemburg, Brabant, Holland és Hennegau grófságok csatlakoztak a naptárreformhoz, 1583. II. 21-XI. 28: pedig a kat. ném. ppségek és fejedségek túlnyomó többsége. A Habsburg birod-ban II. Rudolf rendeletére 1584. I. 17-től, de nem minden nehézség nélkül történt meg az átállás. Svájcban 1583. XI. 10: a kantonok küldötteinek badeni szövetségi gyűlésén tárgyalták a naptárreform ügyét, de csak a kat. kantonok fogadták el. (A prot. kantonokban 1701-98: vezették be.) -

A hézagos adatokból arra lehet következtetni, hogy a hazai főpapság, elsőként trakostyáni Draskovich György még 1583: ismertette a klérussal az új ~t, sőt használatát is elrendelte. Némely fennmaradt okmány tanúsítja, hogy itt-ott valóban használatba is került. Az ellenkezést az váltotta ki, hogy hazánkban ogy. határozat nélkül kísérelték meg bevezetését, s ezt sokan jogtalannak tekintették. Ám az ellenállás hátterében túlnyomórészt vallási indítékok állottak. Kiváltképp a prot-ok ellenezték, amit sem az ogy. 1587:28. tc-e (mely a ~ hazai bevezetését jóváhagyta), sem az erdélyi ogy. 1590-es gyulafehérvári elfogadó határozata nem tudott föloldani. (A 28. tc-et II. Rudolf 1588. I. 28: szentesítette.) Noha a szepesi ev-ok 1588: elfogadták a reformot, az 1591. II. 10-i nagykárolyi zsin-on 12 prot. egyhm. képviselői utasították el vallási alapon a csatlakozást. A m. ogy. az 1599:45. tc-ben kimondta, hogy az új naptár használatát rosszalló v. tiltó prédikátorok javadalomvesztéssel sújtandók. Legtovább a máramarosi kerület ref. egyházai használták a julián naptárat, melynek 1623. VI. 18: a debreceni zsin. rendelkezése vetett véget. A 17. sz. derekán a →veteristák rövid időre még visszaállították az ó-naptár használatát néhány D-i vm-ben. - Poroszo-ban 1610. IX. 2: vezették be. A ném. prot. tart-okban a felekezeti elfogultság miatt csak 1700. III. 1: került sor a naptárreform elfogadására, melyet tud. meggyőződésből a prot. Tycho Brahe (1546-1601) és Johannes Kepler már régóta szorgalmazott. Norvégia és Dánia uekkor csatlakozott a naptárreformhoz. NBr. és tengerentúli gyarmatai 1752. IX. 14: fogadták el II. György (1683-1760) kir. rendeletére. A naptárreform bevezetésén fáradozó lord Philip D. S. Chesterfieldet (1694-1773) és James Bradley-t (1692-1762) megvetés és sok támadás érte emiatt honfitársai részéről. Svédo-ban és Finno-ban 1753. III. 1-től kezdték használni. 1867: Alaszka vette fel. Japánban az eu. műveltséghez közeledés jegyében 1873. I. 1: léptette életbe Mucuhito cs. (1867-1912). Kínában jezsuita misszion-ok már a naptárreform évében használni kezdték. 1911. XI. 20: vezette be ismét Szun Jat-szen (1866-1925), de a Kuomintang hatalomra jutása után visszatértek a régi luniszoláris naptárhoz. 1949. X. 1: a Kínai Népközt. megalakulásakor újra bevezették, és 1996: is ez a hivatalos. K-Eu-ban és a Balkánon az ortodox egyh. elutasítása miatt (→új-julián naptár) csak a 20. sz. elején kerülhetett sor a naptárreform bevezetésére. 1912: Albániában, 1916. IV. 14: Bulgáriában, 1918. II. 14: Oro-ban, 1919. II. 1: Szerbiában és Ro-ban, 1924. III. 23: Görögo-ban a kormány határozata nyomán lépett életbe a ~ hivatalos használata. 1926. I. 1: Töröko-ban Mustafa Kemal Atatürk gázi (1881-1938) tette hivatalossá. 1928. X. 1: Egyiptomban vezették be. A világ többi kontinensén (különösen Ázsiában) az új rendszer keresztény naptár néven vált ismertté, s emiatt heves ellenállást váltott ki a hinduk, muszlimok, buddhisták stb. körében. Vietnamban pl. csak a 19. sz: sikerült a fr. gyarmatosítóknak meghonosítaniuk. Mongóliában az 1920-as évek óta van használatban (kezdetben a régi luniszoláris naptárral párhuzamosan), Indiában (noha 1757 óta ismeretes, és alkalmazták is itt-ott) 1957. III. 22: a kormány egy új, a ~tól eltérő naptárat léptetett életbe. Több mint 400 évvel a naptárreform után még mindig léteznek orsz-ok, amelyek a ~at nem vették át (pl. Irán, Líbia, az arab emirátusok, Szaúd-Arábia, Thaiföld). - XIII. Gergely azt is megkísérelte, hogy a reform ügyének megnyerje a konstantinápolyi pátr-t. Ám a kat. Ny és a pravoszláv K közötti viszony miatt a naptárreformot ellenségesen fogadták K-en. 1583. I: az ort. egyh. vezetői tanácskozásra gyűltek össze, melyen a ~t elutasították mint olyat, amely a húsvét ünneplésének niceai kánonját sérti.

Ezért fölhívták a hívek figyelmét, hogy bár a régi naptár pontatlan, mégis ahhoz tartsák magukat, különben kiközösítés alá esnek. Így a naptárreform elfogadtatása a K-i ker-ekkel akkor nem sikerült, később a hadi események miatt meg is szakadtak a tárgyalások. A kopt, az örm. és a nesztoriánus egyházfőknél tett csatlakoztatási kísérletek hasonló kudarccal végződtek. A K-i egyh-akban később sem ment végbe zökkenőmentesen az áttérés: több helyütt →skizma követte. A szíriai egyesült maroniták 1606: fogadták el. Az 1686: uniós erdélyi örm-ek közül 1758: a szamosújvári, 1759: a gyergyói és a csíkszépvízi egyhközs-ek tértek át a ~ra. 1857: a melkita, 1912: az örm. rítusú kat-ok csatlakoztak. 1916. VI. 24: a hajdúdorogi, a munkácsi és az eperjesi g.k. egyhm-kben vezették be, de a munkácsiban a néphangulat miatt már 1918. XI. 21: vissza kellett állítani a régi naptár használatát, melyet a hívek mindmáig megtartottak. A hazai gör. kat-ok új naptárra való áttérését már 1690: a zágrábi zsin. igyekezett a kir. segítségét kérve kieszközölni, de I. Lipót nem erőszakolta, 1692. VIII. 23: csak javasolta a ~ elfogadását. Vegyes vallású vidékeken azonban az ó-naptár megtartása feszültségforrássá vált, ezért 1866. V. 6: maguk a gör. kat-ok kezdeményezték a naptáregyesítést. 1924: a Ciprusi Ort. Egyh-ban Kyrill Papadopulosz metrop. (1909-33) vezette be. Uekkor tért át a Konstantinápolyi, a Gör., a Lengy. és a Román Ort. Egyh. (Ro-ban az ó-naptáras hívekkel szembeni hatósági erőszaknak halálos áldozatai is voltak, pl. 1935: Toparasti). - 1927: a grúziai, 1928: az alexandriai ort-ok csatlakoztak. - 1964: a chicagói nesztoriánus egyházfő vezette be, de a szakadás veszélye miatt 1973: visszavonta rendelkezését. -

A Szerb, a Bulgár, az Orosz, az Antiochiai és a Jeruzsálemi Ort. Egyh. megtartotta a julián naptárat, éppúgy, mint a Ny-i szírek (jakobiták) valamint a kopt és etióp ker-ek. - A naptárreform ellen számos támadást intéztek ellenzői (→naptárvita). A tud. közvéleményt többek között Franciscus Vieta (1540-1603) fr. matematikus, de főként a prot-sá lett Joseph J. Scaliger hangolta a ~ ellen (pl. De emendatione temporum, 1583). Kat. részről sokan fölléptek az új naptár védelmében, különösen a jezsuiták. Johannes Buys (Busaeus) polémikus írásaival, Christoph →Clavius teoretikus műveivel (pl. Explicatio Romani calendarii a Gregorio XIII. P. M. restitui, 1603) emelkedett ki közülük. T.J.P.-P.B.K.

A Gergely-naptárra való áttérés ideje néhány országban

A julián naptár      A Gergely-naptár

ország      utolsó napja           első napja

Itália 1582. október 4.          1582. október 15.

Spanyolország 1582. október 4.          1582. október 15.

Portugália 1582. október 4.          1582. október 15.

Lengyelország 1582. október 4.          1582. október 15.

Franciaország 1582. december 9.       1582. december 20.

Bajorország 1583. október 5.          1583. október 16.

Ausztria 1584. január 6.            1584. január 17.

Németország* 1700. február 18.         1700. március 1.

Norvégia 1700. február 18.         1700. március 1.

Dánia 1700. február 18.         1700. március 1.

Nagy-Britannia 1752. szeptember 2.    1752. szeptember 14.

Svédország 1753. február 17.         1753. március 1.

Finnország 1753. február 17.         1753. március 1.

Bulgária 1916. március 31.        1916. április 14.

Oroszország 1918. január 31.           1918. február 14.

Szerbia 1919. január 18.           1919. február 1.

Románia 1919. január 18.           1919. február 1.

Görögország 1924. március 9.           1924. március 23.

*A protestáns német államok áttérése. A katolikus hercegségekben és városokban már 1583-84: megtörtént különböző időpontokban.

O'Neill: Time and the Calendar. Sydney, 1974. - Fizikai Szemle 1983/4:139. - Gregorian Reform of the Calendar. Proceedings of the Vatican Conference to commemorate its 400th anniversary 1582-1982. Szerk. G. V. Coyne SJ, M. A. Hoskin, O. Pedersen. Roma, 1983.