Magyar Katolikus Lexikon > G > Geraza


Geraza, Gerasza, Gerasen (1996: Dzseras, Jordánia): 1. város a →Genezáreti-tótól 55 km-re délkeletre. - Vsz. Nagy Sándor (ur. Kr. e. 336-323) alapította mint hellén települést. A hasmoneus Alexander Janneusz (Kr. e. 103-76) meghódította 80 k., azóta sok zsidó is lakta. 63: Pompeius széles körű önkormányzatot hagyva a →Tízvároshoz csatolta. Mk 5,1-20: és Lk 8,26-39: a „~iak vidéke” valójában →Gergesza vidéke. - Jézus korában ~ keresk. központ, legvirágzóbb korszakát Traianus (ur. Kr. u. 98-117) alatt élte. A 4. sz: ker. közössége volt. A bizánci korszakból eddig 9 tp. maradványait tárták föl, köztük egy hatalmas épületegyüttest, mely Szt Kozma, Szt János és Szt György tp-ait foglalta magába. Falcus, ~ pp-e 451: jelen volt a kalkedoni zsinaton. Az 634-es arab hódítás után ~ lassan elveszítette jelentőségét. Egy 13. sz. arab földrajztudós elpusztult helységként említi Dzseras néven. - ~t 500 év teljes feledése után 1805-07: újra fölfedezték. Legjelentősebb épületei Kr. u. a 2. sz-ból származnak: 2 nagy tp., 4500 személyes színház, 800 m hosszú, 520 oszloppal keretezett sugárút, mely az egész antik várost átszelte. E főútvonal végében állt a félkör alaprajzú Nympheum (delfinekkel és növényi indák faragványaival gazdagon díszített forrás fölött álló épület) a hozzá csatlakozó Artemisz-tp-mal, ~ legjelentősebb emlékével. 5 m széles lépcsőn lehetett följutni egy 160 oszloppal körülvett udvarba, melynek közepén külön emelvényen állt Artemisz tp-a. A közeli Dzseras falut javarészt ~ köveiből építették. - 2. egykori püspökség Arabia provinciában, Bosztra suffr-a volt. C-ét viselte 1923: Kriston Endre. A ppi bazilika az Artemisz-tp. közelében épült, néhány oszlopfő, oszloptöredék és mozaikmaradványok maradtak belőle. **

BL:486. - AP 1990:830. - Kroll 1993:337.