Magyar Katolikus Lexikon > G > Garibaldi


Garibaldi, Giuseppe (Nizza, Itália, 1807. júl. 4.-Caprera szigete, 1882. jún. 2.): szabadságharcos, politikus. - Fiatalon tengerész a szárd flottában. 1825: Rómába ment. Az antik nagyság tanúi ébresztették föl benne az egységes Itália gondolatát Rómával mint főv-sal. 1833: találkozott G. Mazzinivel, és belépett a Giovine Italia, 'Ifjú Itália' titkos forr. társ-ba. Az ol. szabadkúműves páholy nagymestereként előkészítette a →pápai állam megsemmisítését, utódai az ol. iskolarendszer szekularizálását. - 1834. II. 4: a genovai sikertelen fölkelésben való részvétel miatt halálra ítélték. Fro-ba, majd onnan D-Amerikába menekült. 1836-47: részt vett Uruguay Brazília és Argentína elleni szabharcában. 1848: a forr. első hírére Itáliába ment, a piemontiakkal együtt harcolt Lombardiában Au. ellen. 1849: részt vett a Róm. Közt. védelmében. Mikor Rómát a fr-k megszállták, kivándorolt az USA-ba. 1854: tért vissza. 1859: részt vett az osztrák-ol-fr. háborúban, 1860. V: vörösingeseivel és részben bujdosó m. önkénteseivel (marsalai ezer) átkelt Szicíliába a II. Ferdinánd elleni fölkelés támogatására. Ez biztosította a szárd kormánynak Szicília és Nápoly birtoklását. Róma bevétele nem sikerült, 1862. VIII. 29: Aspermontnál ~ megsebesült és a kir. csapatok elfogták. 1864: Kossuth és Klapka közreműködésével 2 fegyverszállító vitorlás hajót szerelt föl és küldött Mo-ra; ezeket a Dunán elfogták, és ez meghiúsította a Habsburgok elleni közös fegyveres próbálkozást. 1870. IX. 20: Róma elfoglalásában nem vett részt, mert ebben az időben Fro-ban a poroszok ellen harcolt. 1870 u. Caprerába visszahúzódva élt. - Minél inkább erősödött a Savoyai-dinasztia, annál inkább vesztett a ~-mítosz a maga erejéből. ~ családjában ker. nevelést kapott, de csakhamar elvesztette a hitét. Elképzelt ideálja megvalósításának útjában a papságot és a pápaságot látta a legsúlyosabb akadálynak. Innen eredt Egyh. elleni gyűlölete. Ezt különösen a →római kérdés táplálta. Lelke mélyén azért megőrizte a barátság és a jóság érzéseit. - ~ seregében harcolt több ezer 1848/49-es m. szabadharcos, a Kossuth és Klapka vezette emigráció révén m. népdalok is említik, mellszobra áll Bpen, ahol utcát neveztek el róla. - M: ~ emlékiratai. Alexandre Dumas után fr-ból ford. Karsay Adolf. 1-14. füz. 1-2. köt. Pozsony, 1861. - ~ vál. írásai. Összeáll., jegyz. és bev. Sallay Géza, ford. Szauder Józseffel. Bp., 1955. **

Egy ~-önkéntes kalandjai. Ford. Szabó Mihály. Szeged, 1861. - ~ (Pol. röpiratok) Pest, 1862. - Koltsányi László: ~ rövid életrajza és katonás életviszonyai. Uo., 1862. - Mátyuss Izidor: Olo. állami átalakulása, kül. tek. D-Olo-ra. Uo., 1865. - Türr István: A marsalai ezer. Uo., 1870. - (Törs) Kálmán diák: ~ ifjúsága és hőstettei. Bp., 1882. - Teleki Sándor: ~ alatt 1859-ben. Uo., 1883. - Szécsi Mór: Az utolsó p. hadsereg hadjárata 1860-ban. Uo., 1891. - Pallas VII:830. - Balkányi Kálmán: ~. Uo., 1908. - Kunfy Adolf: Itáliában a m. légiónál. Uo., 1910. - Papp József: Ki volt ~? Kolozsvár, 1912. - Tóth László-Zambra Alajos: A ~-emlékkiállítás leíró katalógusa. Előszó Hóman Bálint. Bp., 1932. - Lukács Lajos: ~ és Kossuth 1860-61-ben. Uo., 1958. - Abba, Cesare: ~ seregében. Ford. Telegdi Polgár István. Uo., 1960. - Lukács Lajos: ~ m. önkéntesei és Kossuth 1860-61-ben. Uo., 1962. - Koberdowa Irena: ~, a vörösinges hős. Uo., 1968. - Lukács Lajos: A m. garibaldisták útja. Uo., 1971. - VIL III:449. (†jún. 6!)