Magyar Katolikus Lexikon > G > Gallicus


Gallicus, Nicolo (13-14. sz.): ötvös. - Simon G. sienai ötvös fia. 1328: fivérével, Pietróval szepesi és lublói alvárnagy. Az iglói →pacificalét N. C. monogramja (a várnagyságra utaló Nicolaus Castellanus?) alapján az ő művének tartják. L.P.

Bervaldszky K.: A sienai Gallicusok művészete. Igló, 1908.

Gallicus, Pietro (13-14. sz.): ötvös. - Simon G. sienai ötvös fia. 1318: még Nápolyban dolgozott, 1328: már fivérével, ~ Nicolóval Drugeth Vilmos szepesi ispán szepesi és lublói alvárnagya. Károly Róbert harmadik felségi (kettős) pecsétjének készítéséért a kir. 1331. III. 28: a szepességi Jemnik birtokkal jutalmazta. L.P.

Bervaldszky K.: A sienai Gallicusok művészete. Igló, 1908.