Galambóc ostroma, 1428. ápr.-máj.: 1428 tavaszán Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) vezetésével kb. 15-20.000 főnyi m. sereg indult litván és havasalföldi segédcsapattal a Duna jobb partján fekvő Galambóc török kézre került várának visszavételére. Ez volt az első olyan, m. sereg által vívott ostrom, melyben a tüzérség fontos szerepet kapott. IV. végén kezdték meg a vár lövését szárazföldről és hajókról. V. végén II. Murád szultán (ur. 1421-51) vezetésével túlerőben lévő török sereg jelent meg Galambóc alatt, amiért Zsigmond fegyverszünetet kért. Az egyezmény értelmében Galambóc török kézen maradt, a m. sereg szabadon elvonulhatott. Megkezdték a Dunán való átkelést, azonban Zsigmond nem biztosította az átkelő csapatokat, s amikor a m. sereg többsége már átkelt a Dunán, a törökök megtámadták a jobb parton maradt seregrészt, melynél a kir. is tartózkodott. Rozgonyi István temesi főispán neje, Szentgyörgyi Cecília, ki a vár ostrománál is vitézül harcolt, naszádjainak ágyúival lőtte a törököt és sietett a kir. megmentésére. A Duna bal partján fekvő Lászlóvár lombard tüzérei is lőtték a török sereget. Zsigmond és kísérete megmenekült, de a jobb parton maradt seregrész elveszett. A menekülők fedezése közben hősi halált halt Cserni Száva, a litván csapatok parancsnoka. B.A.

Hadtört. Közl. 1936. (Deér József: Zsigmond kir. honvédelmi pol-ja); 1973. (Rázsó Gyula: A Zsigmond kori Mo. és a török veszély) - Mo. hadtört. I:654.