Magyar Katolikus Lexikon > G > Gaál


Gaál Damaszcén, OFMConv (Eger, Heves vm., 1801. dec. 7.-Miskolc, 1875. febr. 27.): tartományfőnök. - 1818. IX. 26: lépett a r-be. 1825. VI. 16: pappá szent. Kézdivásárhelyen, 1826: Nagybányán gimn. tanár. 1829: Fáy István udvari papja, 1832: Miskolcon, Aradon, majd Szilágysomlyón gimn. tanár. 1842: a kántai gimn. ig-ja, később szegedi és aradi házfőn. 1860: tartfőn., 1868: Arad plnosa. 1871: Miskolcon nyugalomban. - Alkalmi költ-ei Aradon jelentek meg, cikke: Miskolci minorita r. kisgymn. értes. (1857: A tanodai nevelés haszna). - Fm: Költészeti koszorú. Szeged, 1847. - Egyh. beszédek. Kz. az aradi rház kvtárában. **

Szinnyei III:891. - Monay 1953:31.

Gaál György (Pozsony, Pozsony vm., 1783. ápr. 21.-Bécs, 1855. nov. 6.): könyvtáros. - Budán, Vácott, Egerben, Pozsonyban végezte iskoláit, majd Pestre és Budára járt egy-re, ahol →Dugonics András tanítványa. Már diákkorában ford. Bonaparte életét, Meissner és Schiller műveit. 1804: Esterházy Miklós hg. kismartoni jószágigazg-ánál dolgozott. Olvasottsága hamar föltűnt a hg-nek, aki 1808: bécsi kvtára őrének, majd 1811: kvtárnoknak nevezte ki. Bécsben ismerkedett meg Görög Demeterrel, s általa az irod-mal. Ettől fogva m. művek ném-re ford-ával hívta föl a külf. figyelmet a m. irod-ra. 1855: Töröko-ban bujdosó fiát kereste föl, röviddel hazatérése után meghalt. - A m. népmesegyűjtés úttörője, a m. irod. első ismertetője külf-ön. Érdeme, hogy a Grimm testvérek kutatásai és gyermekkori emlékei nyomán megkezdte a népmesék összegyűjtését. 10 é. munka után állította össze első gyűjt-ét, melynek anyagát főleg egy öreg közkatona szolgáltatta; a kötetet ném-ül adta ki: Märchen der Magyaren (Wien, 1822). A mesegyűjtést folytatta, halála előtt Toldy Ferencnek adta át kz-ait, amit Toldy és Kazinczy Gábor adott ki: Gaál György m. népmesegyűjt-e. 1-3. köt. Pest, 1857-60. - Theater der Magyaren. Brünn, 1820. (Kisfaludy Károly Tatárok, Ilka és Stibor c. drámáinak verses fordítása, bevezetéssel) - M: A régi és mostani legnevezetesebb időbeliek hires tetteiknek és életeiknek hiteles rajzolatjok, melyet Schiller és Meissner tört-iróknak ném. munkájok szerént magyarázott. Pest, 1803. - A tudós palóc avagy Furkács Tamásnak Monosbélbe lakó sógórához irt levelei. Pest, 1803-04. - Die Horen, ein Liederkranz. Dresden, 1812. - Gedichte. Uo., 1812. - Die Farben. Symbolische Scene. Wien, 1815. - Friedenshymne der drei erhaben Monarchen. Uo., 1815. - Die nordischen Gäste. Ein Gedicht in 12 Gesängen. Uo., 1819. - Tatika. Sage aus dem ungarischen des Alexander von Kisfaludy. Uo., 1820. - Polyhymnia (ném. költők idézettára). Vol. 1-4. Brünn, 1820-21. - Die Vertheidigung von Güns gegen Sultan Soliman im Jahre 1532. Wien, 1828. - Sprichwörterbuch in sechs Sprachen, Deutsch, Latein, Ital, Französ, Englisch und Ungarisch. Uo., 1830. - Mytologisches Taschenbuch. Uo., 1833. - Allgemeiner Deutscher Muster-Briefsteller... Güns, 1834. - Erzählungen, Sagen, Märchen und historische Anekdoten... Wien, 1834. - Catalog der fürstlich Eszterházy'schen Gemälde-Gallerie in Wien. (m. és ném. nyelven) Uo., 1834. - Ung. Volksmärchen. (ném-re ford. Stier G.) Pest, 1857. D.J.

Szinnyei III:894. - Gácser József: ~ élete és munkássága. Sopron, 1905. - ItK 1907:240; 1910:424. (Bleyer Jakab: Wienland és ~); 1936. (Komáromi Béla: ~ levelei Kisfaludy Károlyhoz; Bányai Elemér: M. írók levelei a bécsi cs. kir. udvari kvtárban) - Heinrich Emlékkv. Bp., 1912. (Verő Leó: ~) - Császár Elemér: A m. regény tört. Uo., 1939:86. - Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. Uo., 1955:96. - Vigília 1955:381. (s.f.: A Tudós Palótz írója)

Gaál  István (Devecser, Veszprém vm., 1872. aug. 14.-Mezőkövesd, 1937.): egyházi karnagy, főkántor. - Középisk-it Pápán, a tanítóképzőt Győrött végezte. Bpen a Nemz. Zenedében orgona és ének szakon Ernyei József (1846-1929) tanítványa. Vaszar, Mezőtúr és Veresgyháza után 1903: Mezőkövesden kántortanító. 1904. I. 24: megalakította a Mezőkövesdi R.K. Egyh. Énekkar (→Matyó Dalárda). 1914-: a gimn-ban énektanár, karnagy. Helyi rendezvényekre dalokat írt. Az I. vh. előtt megalapította a matyó népvűv-et ápoló és terjesztő Háziipari szövetk-et. Az egyh. képviselőtest. tagja, a kat. olvasókör alapító eln-e, az Orsz. Kat. Kántorszövetség eln-e, a M. Orsz. Dalosszövetség aleln-e, irod. társaságok tagja. 1930 u. a Mezőkövesdi Műkedvelők Köre eln-eként vállalta Kultúr Mozgó Filmszínház fenntartását, ami anyagi válságba sodorta. Támogatta a tehetséges szegény gyermekeket, közülük leghíresebb →Takács István festőművész. P.L.M.

Molnár 1936:381.

Gaál Ottó (Sárhida, Zala vm., 1919. dec. 17.-Berhida, 1990. szept. 15.): plébános. - 1939: Zalaegerszegen éretts., a teol-t Veszprémben végezte, 1944. IV. 2: pappá szent. Látrányban, 1945. V: Karádon kp., VIII: Hedrehelyen lelkész, 1948. X: plnos, 1949: kánonjogból drált. 1959: Berhidán plnosh., 1971: palotai ker. esp. - Hedrehelyen 1963: helyreállíttatta a műemlék kistp-ot, 1967: oltárát és oltárképeit. Peremarton-Gyártelepen 1962: fölújíttatta a tp-ot, színes ablaküvegeit pótoltatta, Papkeszin 1974: új kpnát építtetett, Villonyán fölújíttatta az isk-kpnát. - M: Élt egyszer Fatimában 3 kis gyermek. A fatimai látnokok rejtett és vezeklő élete. Írta C. Barthas. Ford. Virág Gyulával. Bp., 1944. - Kz-ban: A hedrehelyi pléb. tört. 88

Pfeiffer 1987:428. - Schem. Vesp. 1992:226.

Gaál Sándor, nemes (Zalaegerszeg, Zala vm., 1861. márc. 23.-Szombathely, 1937. márc. 14.): plébános. - A teol-t a Pázmáneum növ-eként a bécsi egy-en végezte, 1884. VIII. 2: szombathelyi egyhm-s pappá szent. Nagyszentmihályon kp., 1886: Felsőőrött és Vasjobbágyiban adm. 1888: a szombathelyi szem. erkölcs- és lelkipásztorkodástan tanára, 1890: a bécsi egy-en drált. A középisk. hittanárokat képesítő biz. tagja, 1891: levtáros is. 1902: szombathelyi plnos, 1908: madocsai c. apát. - Az 1890-es években az egyházpol. harcok idején az egyhm-ben vezéregyéniség, a fölkínált néppárti mandátumot visszautasította. Az Egyhm. Nyomda, 1894: a Szombathelyi Újság egyik alapítója, a Kat. Kör s a Kat. Legényegylet megszervezője, otthonának létrehozója. Szerepe volt az Egyhm. Takarékpénztár s a Szalézi Int. létesítésében is. 1909: az autonómia-kongresszuson az egyhm. papság követe. - M: Észrevételek az u.n. polg. házasságról, melyet egyhm-je papjainak ajánl a szombathelyi pp. Jegyzette... Szombathely, 1893. 88

Géfin III:105. - Gulyás X:107.

Gaál Sándor (Noszlop, Veszprém vm., 1875. okt. 26.-?): zeneiskolai igazgató. - 1896: a győri tanitóképzőben okl-et szerzett, Veszprémben s-tanító, megszervezte a Kat. Legényegyes. dalárdáját.  Magánúton tanult a bpi Nemz. Zenedében. Műkedvelő hangversenyeken cimbalmozott. 1904: a Veszprémi Dalegyes. alapítója és karnagya. 1909: az Angolkisasszonyok tanítóképzőjének  zenetanára. 1916-34: a Veszprémi  Zeneisk. alapító ig-ja, 1928: a veszprémi  el. isk. ig-ja. 1923: a Veszprémi Iparos Dalárda egyik alapítója, 1925-ig karnagya, 1932: vez. karnagya. - 1925: Sopronban az Orsz. Dalosversenyen a Veszprémi Dalegyes-tel I. díjat, 1927: Szegeden Király-díjat nyert. - ~ írta a zenét Mózer  Ferenc: A kis árva c. 2 fv. énekes színművéhez (bemut. Veszprém, 1916). - M: Zeneelmélet. Zeneisk. és polg. isk. növ. sz. Veszprém, 1918. - Dalcsokor. Polg. isk. számára. Uo., é.n. - Veszprémi nóták. 1-3. kiad. Uo., é.n. - Spanyol banditák között. Uo., 1936. T.E.

Sziklay 1931:343. - Molnár 1936:381. - Gulyás X:108.