Magyar Katolikus Lexikon > G > Gödöllő


Gödöllő, Pest m.: 1. város a Gödöllői-dombságon (207 m tszf.). 1349: Gudullew, I. (Nagy) Lajos kir. Pohárnok Péternek adományozta. 1405: Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) második feleségének, Cillei Borbálának tulajdona. 1441: a Rozgonyi család kapta kir. adományként. Ekkor már kőtp. állt a faluban. 1541: az adóösszeírás néhány jobbágytelekről szól. Lakói ref-ok lettek. III. Ferdinánd 1655: a Mocsáry családnak adományozta, majd házasságok révén a Kürthy-Vámosi családé lett. Hamvay Ferenc megvásárolta, 1657: nemesi kúriát épített, ez ~ legrégibb épülete, 1996: a Városi Múz. és a mozi székháza. - Buda visszafoglalása, 1686 u. fejlődésnek indult, Besnyő, Babat és Egerszeg pusztákkal nagyobbodott. 1704: Pest. vm. kuruc irányítás alá került, a ~i hadnagyság 16 vitézt küldött Rákóczi seregébe. - III. Károly (ur. 1711-40) a →neoaquistica commissio elnökévé Grassalkovich I. Antal ügyvédet nevezte ki, aki hatalmas vagyont szerzett, birtokai meghaladták a 100.000 kh-at. 1723: megvásárolta ~t és környékét, Mária Terézia (ur. 1740-80) alatt koronaőr, belső titkos tanácsos, főlovászmester, a Szt István rend nagymestere és Nógrád vm. örökös főispánja. Fölépíttette Mo. legszebb barokk kastélyát, s ezzel stílust teremtett (a ~i kastély mintájára épült a pozsonyi, bajai, hatvani Grassalkovich-, a péceli Ráday-, az aszódi Podmaniczky- és a nagytétényi kastély). →Mayerhoffer András készítette a terveket, s irányította a munkát. 1744-49: készült a közp. rész lakosztályokkal, kpnával, lovardával. A kpnát emeletes szárny köti a kastélyhoz. (Grassalkovich) II. Antal az 1780-as években színház- és zenetermet alakíttatott ki. III. Antal Hild Józseffel részben átépíttette a kastélyt, felesége, Esterházy Leopoldina a parkot ang. tájképi kertté alakíttatta. 1849 tavaszán a kastélyban volt Windischgrätz főhadiszállása. IV. 6: a győzelmes isaszegi csata után Görgey főhadiszállása, itt fogadta Kossuthot. Megtervezték a Habsburg-háztól való elszakadást, de ősszel már az orosz hadvezér, Paskievics töltött itt néhány napot. 1850: a kastélyt és a birtokot Sina György br. bankár, 1864: a Belga Ipari és Hitelbank vette meg. 1867: a m. kormány a kir. család nyaralójául megvásárolta, 1868: a környező birtokokat is: „Kerepes, Dány, Isaszeg helységek határában lévő majorsági birtokból, az egerszegi, besenyői, babati, szentgyörgyi, nyíregyházai, szentkirályi és kisbagi pusztákból álló ~i uradalom ... az elidegeníthetetlen m. kir. koronai javak állományába felvétetik.”

A kastélyt →Ybl Miklós tervei szerint Ferenc József kir. átépíttette, ekkor 134 helységből állt. Gyakran fordultak meg benne eu. fejed-ek, diplomaták, egyházfők. Az uralkodócsalád tiszt-ére építették 1874: a ión oszlopokkal díszített fr. reneszánsz stílusú kir. várótermet (a II. vh. alatt kiégett). 1901: leplezték le Erzsébet kirné szobrát (Róna József műve). - A koronauradalom 1898: baromfitenyésztőtelepet és szakisk-t, 1900: méhészeti kísérleti gazdaságot, 1912: burgonyatermesztő és -nemesítő telepet nyitott, megvetve ezzel ~ mezőgazd. intézményeinek alapjait. - 1869: megalapították a ~i Takarékpénztárat, 1871: a Kaszinót, 1879: a ~ és Vidéke Ipartestületet, 1904: a Polg. Takarékpénztár Rt-ot, 1907: a Néphitelszövetkezetet, 1911: a járási Hitelbankot, 1912: a Gazdakört. 1911. XI-től közlekedik a Helyi Érdekű Vasút. 1913: építették az Imre u. 6 o-os r.k. isk-t. 1918. X. 25: ~n tárgyalt IV. Károly Károlyi Mihállyal min-elnöki kinevezéséről. 1919. V: a kastély a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél főhadiszállása, VIII. 4-XI. 14: a rum. megszállók tanyáztak benne, távozáskor kifosztották. - 1867 u. ~ mezőváros. 1870: 3361; 1900: 4844 lakosa, 747 háza volt; 1930: 2456 házban 11.258 lakos, 64% r.k., 26% ref., 5% ev., 4% izr. - 1924: épült a prem. →Szent Norbert Gimnázium, 1927: a rház és a konviktus. 1931: leplezték le Árpádházi B. Kálmán (†1241) lovasszobrát (Róna György műve). A ~i ifj. az Erzsébet-parkban sportpályát kapott, itt sztelték föl 1927: a Nagy Sándor festő tervei szerint készült Orsz. Cserkészzászlót. 1929: a gimn. előtti dombon fölavatták a Prem. Isk-k Hősi Halottainak emlékművét (a Rákosi-rendszer idején az Agráregyetem tanszemélyzetéből alakult brigád lerombolta). 1931. I. 18: sztelték az ev. tp-ot, IX. 7: a Ferenc József téren fölavatták az I. vh. hőseinek emlékszobrát (a Rákosi-rendszer idején eltávolították, 1990: fölújítva visszaállították). 1933. VIII. 2: nyitották meg a →Gödöllői Cserkész Világtalálkozót, 1939. VIII: tartották a Paxting leánycserkész világtalálkozót 10 ezer résztvevővel. - 1950: a prem-eket elkergették, épületükbe telepedett az Agrártud. Egy. - 1966: ~ város lett. 1990: visszatért a prem. prépság, 1992 őszén megnyitotta a 8 o-os gimn. I. o-át. -

2. esperesség a váci egyhm-ben. Plébániái: Csömör, Erdőkertes, Fót, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Máriabesnyő, Mogyoród, Szada, Vácszentlászló, Valkó, Veresegyház. - 3. plébánia. 1335: Gundullur. Tp-át 1492 e. ismeretlen tit. sztelték. 1565: 6 portás hely. Egy ideig ref-ok lakták, majd 1689: lakatlan. 1763: mezőváros, 1870: nagyközség, 1966: város. - Isaszeg filiájából 1876: pléb. Kezdetben egy kapuc., 1811-től világi pap kp. gondozta a híveket. 1911: a község meghívta a minoritákat, akik rezidenciát nyitottak és a →Gödöllői Királyi Katolikus Reálgimnáziumot vezették. Mai Nep. Szt János tp-a 1750: épült, org-ját (2/9 m/r) 1886: Dangl Antal építette, 1944: az →Angster gyár (op. 1282.) átépítette. Harangjait 1907: 57,2 cm átm. Novotny Antal, 1938: 70 és 46,5 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a korona. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. A kastélykápolna lelkészei: 1810: Munganoszt András, 1815: Waiszkopf Mihály, 1823: Jenovay Károly, 1826: Pritelka József, 1827: Nell István, 1829: Fejér István, 1836: Holló Mihály, 1842: Mikuska Károly, 1845: Arndorffer Alajos, 1851: Paulovics Mihály, 1854: Sponer József, 1859: Odray Nep. János, 1876: plnos. - Plébánosai: Odray János, 1896: Pruzsinszky József, 1906: Podhorányi József, 1912: Cseh András, 1913: Schlager Árpád, 1939: Királymezei Tibor, 1960: Antal Sándor, 1978: Bátorfi Béla, 1986: Szecsődi Péter. - Lakói 1840: 950 r.k., 52 ev., 1150 ref., össz. 2152; 1910: 4724 r.k., 36 g.k., 8 g.kel., 257 ev., 2201 ref., 334 izr., össz. 7560; 1940: 8033 r.k., 73 g.k., 10 g.kel., 440 ev., 3059 ref., 188 izr., 22 egyéb vall., össz. 11.825; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 31 ffit, 10 nőt; 1983: 15.000 r.k.; 1990: össz. 27.206. - 2000. XI: hozzá tartozik a 802. sz. Szt Korona cserkészcsapat. - 1924: a jászóvári prem. rend nyitotta meg a →Szent Norbert Gimnáziumot, 1948-90: szünetelt. 1993: nyílt meg a Szt Imre Kat. Ált. Isk. - Kat. sajtója: 1919-21: Gödöllői Ker. Híradó, 1935-37: A Jövő Nemzedékért, 1937-39: Alvilág, 1938-?: Kéken és Fehéren. H.Lá.-**

1. Odrobernyák Nep. János: ~ hajdan és most. Bp., 1875. - Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt vm-k monográfiája. Uo., 1876. - ~ és Vidéke Tört. és Múzeum Egylet jelentései. Uo., 1878/90. - Ripka Ferenc: ~, a kir. család otthona. Uo., 1896. - Nagy Júlia: ~ emberföldrajzi leírása. Szeged, 1927. - Bartal Ince: Máriabesnyő tört. Esztergom, 1929. - Závodszky Levente: Grassalkovichok. Bp., 1931. - Wellmann Imre: Pest m. parasztsága és úrbérrendezése. Uo., 1932. - Hovhanesian Eghia: ~ a múltban és most. Gödöllő, 1933. - Wellmann Imre: A ~i Grassalkovich uradalom gazdálkodása. Bp., 1933. - Péterffy Erzsébet: ~ földr-a. Uo., 1935. - ~i Hírlap 1941:5-28. sz. (Berente István: ~ a török hódoltság alatt és utána), 29-44. sz. (Uő: ~ a Grassalkovichok alatt) - Horváth István: ~ tört. II. Józsefig. Bp., 1941. - Pest m. múltjából. Bp., 1965. (Kosáry Domonkos: Pest-Megye a kuruc korban) - Dávid Ferenc: Elisabeth, Königin von Ungarn. Wien, 1991. - 3. Gerecze II:622. - Szabó 1921:256. - Sándor kz. II:70. - Patay 1961, 1982. - Mészáros 1988:187. - MKH 1995:823. - Tari 2000:72.