frontalitás (a lat. frons, 'homlok' szóból): személy szembenéző ábrázolási módja, a →hieratikus stílus egyik jellemzője. - Az ókori K-i műv-ben isteneket és uralkodókat, a bizánci műv-ben Krisztust, az Istenanyát, szenteket és uralkodókat ábrázoltak ~ban, hogy egyrészt az ábrázolt alak vonzza a nézőt, másrészt érzékeltesse a köztük lévő távolságot. **

Onasch 1981:119.