fogyasztói társadalom: a modern társadalmak termelés-elosztás-fogyasztás körforgására épülő szemléletét kifejező társadalomtudományi fogalom, ill. a termelés-elosztás-fogyasztás körén felülemelkedni nem tudó társadalom. - A ~ →gyakorlati materializmusa nem annyira elméletekben, mint a napi gyakorlatban érhető tetten: a legtöbb embert csupán az érdekli, hogy előteremtse a javakat, amelyeket elfogyaszthat, magáénak mondhat, öröm és élvezet tárgyává tehet. - Ezt a magatartást már Jézus is ismerte, épp ezért kéri a hegyi beszédben: „Ne azt keressétek, mit egyetek, mit igyatok, mibe öltözzetek...” Ezt a „mai napra”, a kézzelfoghatóra beszűkült, röghözkötött szemléletet azonban ma a javak féktelen felhalmozása segíti, amely éppen a fogyasztást, az anyagi javak keresését és felélését szolgálja, s az új, technikai forr. teljes gépezetével áll e törekvés mögött. Különösen erős ez a szemlélet a nagyvárosokban. A fogyasztói szemlélet az emberi kapcsolatok, a személyes értékek elsorvadásához vezet (→elidegenedés), hovatovább a másik ember is fogyasztási cikké válik sokak számára, különösen a nemi szabadosság következtében. A ~ sajátos mellékterméke az →alkoholizmus, a →kábítószerek, mindehhez azután a bűnözők alvilága is szervesen kapcsolódik. A ~ból természetszerűen nőhet ki olyan totalitarista állam, amely hatalmát éppen a fogyasztói javak előállításából, áruba bocsátásából nyeri. Az →Egyház szociális tanítása egyre nagyobb erővel szól a ~ szemlélete ellen. Egyházunk a „teljes ember” eszméjével, a lelki-szellemi javak védelmével harcolhat a ~ látásmódja ellen. Igen fontos, hogy gyermekeinket legkisebb kortól a fogyasztói szemlélet túlhaladására neveljük, hogy tudjanak adni, segíteni, mások javára lenni, nyitottak maradjanak a transzcendensre, a mennyei kincsekre. Cs.I.