Magyar Katolikus Lexikon > F > filagória


filagória (?): tágabb értelemben zöld környezetben épített nyári lak, szűkebb értelemben a művészi szempontok szerint alakított →kert része, díszítő jellegű házikó, gyakran →lugassal. A ~ a →pavilon és a kioszk ny-i változata. - Mo-on a 17. sz: igen elterjedt, s mint díszítő elem különös hangsúlyt kapott ott, ahol a kert elsősorban nem díszkerti funkciót töltött be. Csetnek (Gömör m.) 1636-os inventáriumában: „vagyon az kapu előtt egy veteményes kertecske, vagyon benne egy zsindelyes filegoria.” Terjékfalva (Sáros m.) 1712-es összeírásában az udvarház kertjében álló ~ a konyhakerti táblák között áll: „Hortus unus culinae deserviens in cuius meditullio est filagoria lignea in quattuor columnis ligneis.” Lengyelfalva (Abaúj m.) 1672-es inventáriuma is veteményes kerthez tartozó (romlott állapotú) ~t említ. - A gyümölcsös kertben található ~ra Újhelyi Pál javainak összeírásai között a tiszaújhelyi (Ugocsa m.) udvarház kertjével kapcsolatban és a vajdahunyadi fejedelmi gyümölcsöskertek összeírásában van utalás. Munkács (Bereg m.) 1634-es inventáriuma szerint a várkert egyik, kerek alaprajzú, folyosós kiképzésű ~ja a meggyes kertben, a másik a lugaskert közepén állt. A ~ 17. sz: egyh. építményekhez tartozó kertekben is megjelent. Lőcsén a jezsuiták alapította kert inventáriumában a filagória a gyümölcsöskertben állott. A Felsőmicsinye (Zólyom vm.) kastélyának kertjében a 17. sz. végén is állt ~ a gyümölcsösben. Zrínyi Ádám javainak 1692-es csáktornyai leltára háromemeletes ~t emliít a gyümölcsöskert közepén. A szőlőskertben a ~ ritka (Buzásbocsárd), annál gyakoribb a szőlő lugasban. A ~ és a lugas összekapcsolásában a ~ a lugasok metszéspontjában v. végében jelenik meg. -  A gerendi (Torda vm.) kastély 1653-as inventáriumában a hosszú szőlőlugas metszéspontjában épült emeletes ~: „Ez filegoria három részben gyalult deszkával padlott, kinek felső részére nyílik az grádicsról egy béllett festett ajtó.” Építettek ~t a halastavak elé (gerendi inventárium 1661), különálló virágoskertbe (füzéri vár 1620-es leltára; zétényi [Zemplén vm.]) kúria 1672-es összeírása). A vágbesztercei (Trencsén vm.) ~ falait festmények díszítették (1689). - A ~ mint tengelylezáró motívum előfordul olyan kertekben, ahol a lugas hosszirányban uralja a kertet. Szentmiklós (Bereg vm.) 1673-as inventáriuma szerint a lugas végén állt két ~. - Városi polgárok kertjeiben is ritkább volt. a ~. Ahol a kert helyzete v. nagysága nem engedte meg, hogy ~ épüljön, a kerttől függetlenül, de azonos funkciót betöltve is megjelent. Vsz. a ~ ősibb típusát kell látnunk azokban a leírásokban, melyekben hársfába épített, v. a hársfa ágaiból kiképzett nyári tartózkodó helyekről esik említés. A zborói (Sáros vm.) kúria 1671-es leltárában szereplő ~ pl. úgy készült, hogy három hársfa ágait alakították olymódon, hogy abban filagóriát lehessen építeni. „Hársfák, mellyek karfákra igen szépen ki vannak tervezve. Első körül deszkázva ... másik körül vesszővel font ... az karfaközi. harmadik csak az karfái vannak deszka nélkül. N[ota] B[ene]. Az kastély előtt való hársfát boldog emlékezetű első Rákóczy György kegyelmes fejedelem urunk ő nagysága még uraságában ültette.” A kaszai vár összeírása szerint a hársfa ágait körös-körül cifrán faragott gerendákra bocsátották ki, és amikor a hársfa megnőtt, a lombozatban ~t alakítottak ki. - Sok ~ról oly pontos és részletes leírás készült, hogy szinte teljesen rekonstruálhatók lennének (pl. fogarasi váré: „Az fogarasi Külső Vár Kapu előtt vagyon bal kéz felől zsindely héjazat alatt nyolcszögű csinált deszkával béllett Filegoria, melynek az alja egy singnyire kőből rakott. Ezen filegoriában vagyon az fal mellett körös-körül 7 béllett padszék, régi. Az alja téglával padimentumozott, deszka mennyezeti. 7 ablaka tollio tábláikkal együtt, pártázatja héjával, az alja bontakozott állapottal vagyon.”)

Zrínyi Ilona regéci (Abaúj vm., 1678.) vára alatti kertjének ~ája „... vagyon tornyocska forma, a fedele rossz, zsindelyes a régiség miatt, gombja bádoggal borított, aranyas vitorla van rajta. - Kétfelől fa grádics rajta. Ezen filegoria igen meghajlott a föld felé, jó oszloppal megerősíteni kelletik, másképen alább-alább szállván, hamarébb leomol. Körös-körül az filegoria és az grádicsok is orsóval építettek, néhány orsó hijával. Kétfelől az filegorián rostélyos ajtók (...) kettő.” - Lórántffy Zsuzsanna porumbáki ~jében 1649: emeletes ~t írtak le. - A ~k mennyezetét olykor festett virágornamentikával díszítették, s a kazettás festett famennyezet is előfordult, különösen Erdélyben. Porumbák korábbi összeírásai szerint volt lábakra épített ~ is. Az erdélyi ~k közül talán a legrészletesebb leírás a Teleki Mihály uzdiszentpéteri udvarházának kertjében találhatóról 1679: készült. A tornyos, 3 em-es ~ a telekbeosztás leírása alapján a mértani középen lehetett. Teteje „gombosan zsindelyezve” készült (hagymakupolához hasonló forma). - Apafi Miklós nagysajói udvarházának kertjének ~ja, csak gyalult deszkából épült, minden vas-elem nélkül. Körben nyitott volt, lábakon állt, alatta lehetett átmenni a virágoskertből a „harmadik kertbe”. - A ~ értékét mutatja, hogy egy 1720-es vagyonbecslés 50 Fr-ra értékelte a lednicei várhoz tartozó ~t (csűr helyreállításához szükséges pénzt 7 Ft-ra). - Külföldi példák azt mutatják, hogy a ~ mint növények felfuttatására is alkalmas vázszerkezet széles körben ismert volt. Nálunk Lippay János kv-ében találhatunk hasonló megoldásokat. E típus a barokk erőteljesebb térhódítás idején terjedt el. - A kir. Mo. ny-i ter-ein a ném., ol. hatások érvényesültek inkább, Erdélyben ez jelentős fáziseltolódással jelent meg. S.J.

Stirling 1996.