🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > fene
következő 🡲

fene (finnugor): népi betegségnév. Jelentését a nyelvészek pontosan nem ismerik, v. 'vad' jelentésű jelző (fene farkas), v.  szóösszetétel egyik fele, mely elveszítette másik tagját (rákfene, bőrfene). - Bőrelváltozással járó betegség: a hideg~ a csontot, a meleg~ a végtagokat, a rák~ az ember arcát támadja meg. Egyes leírások szerint fájdalmas, kemény duzzanat, mások szerint nyílt seb. Olykor a pokolvarral azonosítják. Különféle füvek főzetével kezelték. Az állatgyógyászat ma is ismeri a lép~t. - Megszemélyesített formában a →szitkozódás egyik leggyakoribb formulája. **

MNL II:138.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.