Magyar Katolikus Lexikon > F > fellebbezés


fellebbezés (lat. appellatio): felsőbb bíróhoz folyamodás perdöntő ítélet vagy bírói döntés tartalmi felülvizsgálata végett. - A hatályos egyhjogban a ~t az a fél végzi, aki az ítéletet sérelmesnek érzi (vö. 1628.k.). Az ügyész és a kötelékvédő is jogosult erre, ha szereplésük a perben elő van írva (vö. 1434.k. 2). A mai szóhasználat szerint csak bírói ítélet ellen lehet ~sel élni. A közig. határozatok ellen →felfolyamodásnak van helye. A ~hez nincsenek előírva külön kánoni okok, mint pl. a →semmisségi panaszhoz v. az →előbbi állapotba való visszahelyezéshez (vö. 1645.k.). Különleges bizonyítékok sem szükségesek hozzá, mint pl. a személyek állapotáról folyó ügyekben 2 egybehangzó ítélet megtámadásához (vö. 1644.k.). - a) Nincs helye a ~nek (1629.k.): 1. a pápa v. az Ap. Signatura ítélete; 2. semmis ítélet (kivéve ha a ~ semmisségi panasszal egybekötve történik); 3. jogerős ítélet; 4. nem perdöntő bírói határozat v. közbeszóló ítélet (kivéve ha a ~ a perdöntő ítélet elleni ~hez kapcsolódik); 5. olyan ügyben hozott ítélet v. bírói határozat ellen, melyet a jog előírása szerint a lehető leggyorsabban kell eldönteni. - b) A ~ bejelentése és követése 2 lépésben történik: 1. A ~ bejelentése (interpositio) annál a bíróságnál végzendő, amely a megtámadott ítéletet hozta, mégpedig az ítélethirdetésről való értesüléstől számított 15 nap hasznos határidőn belül (1630.k. 1.§). A ~ bejelenthető írásban v. akár szóban is, de ez utóbbi esetben a fellebbező jelenlétében a jegyzőnek írásba kell azt foglalnia (1630.k. 2.§). Ha a ~i jogot illetően merül föl kérdés, erről a fellebbviteli bíróságnak kell a lehető leggyorsabban döntenie a szóbeli egyházi peres eljárás szabályai szerint (1631.k.); 2. A ~ követése (prosecutio) v. más szóval folytatása a ~ bejelentése után szükséges következő lépés. Abban áll, hogy a fél kéri a felsőbb bíró közreműködését a megtámadott ítélet módosítására, az ítélet egy példányának melléklésével és a ~ okainak megjelölésével (1634.k. 1.§). - c) A ~ hatása. A ~ az egész ítélet, vagyis annak minden pontja ellen irányul. Legalábbis ez a jogvélelem, hacsak az ellenkezője nem világos, pl. ha a fél nem jelzi a fellebbező iratban, hogy csak az egyik pont ellen van kifogása (1637.k. 4.§). - A ~ hasznos a másik félnek is (1637.k. 1.§). Ez annyit jelent, hogy a másik fél kérheti a fellebbviteli eljárásban, hogy a korábbi ítéletet a fellebbező fél hátrányára módosítsák. A ~ ui., mint egyesek fogalmazzák, a megtámadott ítélet tárgyát illetően a perkérdést újra nyitottá teszi. - A ~ nem módosítja a per tárgyát és jogcímét. Ezért fellebbviteli fokon nem vezethető be új percím. Ilyenkor a perfölvétel tárgyát (a perkérdést) csak az képezheti, hogy az előző ítéletet részben v. egészben meg kell-e erősíteni, v. meg kell-e változtatni (1639.k. 1.§). E tekintetben kivételt képeznek a házassági semmisségi perek. Ezekben ui. a fellebbviteli fokon új érvénytelenségi jogcím is bevezethető, ám erről a fellebbviteli bíróság első fok gyanánt ítélkezik (1683.k.). - Új bizonyítékok beterjesztése a fellebbviteli fokon már nincs minden további nélkül megengedve, hanem csak azokkal a feltételekkel, melyek a perbezárás utáni bizonyítékgyűjtéshez szükségesek (1639.k. 2.§, 1600.k., 109.§. 2c). - A ~ felfüggeszti az ítélet végrehajtását (1638.k.). A hatályos CIC-ben minden ~nek megvan ez a hatása, ellentétben a CIC 1917:1889.k. előírásával, mely ezt nem minden ~ esetén biztosította. Ez azonban nem zárja ki, hogy ~ esetén a bíró mégis - sürgős szükségből, esetleg megfelelő biztosítékkal (vö. 1650.k. 2.§) - már a jogerős ítélet előtt ún. előzetes végrehajtást rendeljen el. Amikor a házasság érvénytelenségét kimondó 2. ítéletet közlik a felekkel, rögtön új házasságot köthetnek (vö. 1684.k. 1.§). Ilyenkor azért nem kell várni a végrehajtással a ~i határidő lejártáig, mert ha ezt az ítéletet valaki megtámadja, az már nem rendes ~, hanem az 1644.k. szerinti perújrafelvételi kérelem. - d) A fellebbviteli eljárás. Fellebbviteli fokon az eljárás módja - megfelelő alkalmazással - ugyanaz, mint első fokon. Jelentős eltérés viszont, hogy - hacsak a bizonyítékokat nem kell kiegészíteni - a perfelvétel (1513.k. 1.§) után rögtön az ügy vitája (1601-1606.k.) és az ítélet következik (1640.k.). A perfelvételt azonban az első fokúnál jóval egyszerűbben szokás végezni, hiszen tárgya csupán az előző ítélet megerősítésének kérdése (1639.k. 1.§). Még egyszerűbb a helyzet olyan házassági perekben, melyekben első fokon az ítélet a házasság érvénytelenségét állapította meg. Ilyenkor a fellebbviteli bíróság saját kötelékvédője észrevételeinek és a felek esetleges megjegyzéseinek megfontolásával - perfelvételi formaságok, perközzététel, perbezárás és vita nélkül - az első fokú ítéletet határozatilag megerősítheti (1682.k. 2.§). →jogorvoslat E.P.

Péterffy I:122. - CJH I:39. - Eckhart 1946:408. - CCEO 1990:1309-1321.k. - Erdő 1991.