Magyar Katolikus Lexikon > F > feléledés


feléledés, újjáéledés: dogmatikai szakkifejezés. - 1. az érvényesen, de hatástalanul fölvett szentségek kegyelmi hatásának érvényesülése akadályoztatás után: →reviviscentia. 2. a halálos bűnnel elveszített érdemek ~e a →megtérés után.