🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > fürj
következő 🡲

fürj (lat. Coturnix comurnix): a fácánfélék családjába tartozó, kistestű költöző madár. - Füves pusztákon, vetésekben a földön fészkel. Tavasszal és nyár végén csapatosan szelik át a Sinai-pusztának különösen a Földközi-tenger melletti részét, de egyesével a puszta belsejébe is berepülnek. Nehézkes madár, amikor elfárad, kézzel is könnyen meg lehet fogni. Ízletes húsát az egyiptomiak is kedvelték. - A pusztában a →manna miatt zúgolódó népnek az Úr ~ek seregét küldte eledelül (Kiv 16,1-13; Szám 11,13-34;. Zsolt 78,27-31; 105,40; Bölcs 16,2; 19,12). - A m. nép →eredetmagyarázata szerint az üldözött Krisztust a ~ „itt szalad, itt szalad” kiáltással elárulta; büntetésül nem tud magasan röpülni. **

MNL III:334. - BL:468.


fürj (Coturnix coturnix): egyetlen vonuló tyúkfélénk, tavasszal április-májusban érkezik, ősszel szeptember-októberben repül Dél-Eu. és É-Afrika felé. A nyári kaszálók jellegzetes hangja a kakas „pitty-palatty” kiáltása. Gyakran szól éjszaka is. A párok évente általában kétszer költenek, a talajba kapart és fűszálakkal bélelt mélyedésbe 9–13 tojást raknak. A csibék fészekhagyók, felszáradásuk után anyjuk vezeti őket. – A ~ magevő madár, de jelentős a rovartápláléka is. A csibék kezdetben kizárólag rovarokat fogyasztanak. A réteken költő párok fészkeit a gépi kaszálás veszélyezteti. A hazai állomány egy mélypont után lassan ismét emelkedik. Védett. – Lásd MKL III:863. S.E.