Magyar Katolikus Lexikon > F > Frigyláda


frigyláda (lat. arca foederis), láda, bizonyság ládája, Isten ládája, Izrael Istenének ládája, Jahve ládája, szent láda, szövetség ládája, tanúság ládája (a Káldi-fordításban ugyanezek a kifejezések szekrény szóval): az Ószövetség fontos kultikus tárgya. - 1. A tört. kv-ekben a Jordánon átkeléskor azok vezették Izr. fiait, akik a ~t vitték (Józs 3); Jerikó meghódításakor szintén a ~ hordozói haladtak az élen (6,6-14). Ezek a részletek irod. szempontból minden bizonnyal összefüggenek a Sám és a 1Kir tartalmazta elbeszélésekkel. Ezek szerint a ~ Silóban a tp-ban volt felállítva (1Sám 3,3; 4,4) és Éli papi családja viselte gondját. Háborús veszedelemben a csatatérre vitték (4,3-10); a filiszteusok zsákmányul ejtették (4,11-22) és győzelmi jelvényként a saját tp-ukba vitték, hogy ott a maguk istene, Dágon mellett helyezzék el (5,1-3), de a ~ balszerencsét hozott rájuk (5,4-12), ezért 7 hónap elmúltával azt határozták, hogy visszaküldik (6,1-12). Így a ~ Bet-Semesbe került, s ismét bajt idézett elő (6,13-20). Innen tehát, mivel Silót közben lerombolták, Kirjat-Jearimba vitték, és itt egy bizonyos Aminadab házában helyezték el (6,21-7,1). Dávid később Jeruzsálembe vitette (2Sám 6,7-5); minthogy ismét bajba sodorta azokat, akik vitték, egy filiszteus házában helyezték el (6,6-11). Végül azonban mégis a helyére, Dávid városába került (6,12-23; 1Kir 3,15;. Zsolt 132,1-8). Innen is elkísérte Izr. fiainak seregét az Ammon elleni hadjáratra (2Sám 11,11). Miután Salamon felépítette a →jeruzsálemi templomot, a ~ a szentély hátulsó részében kapott helyet (1Kir 6,19; 8,1-9). 1Sám 14,18 nehezen illeszthető bele a ~ról szóló elbeszélésbe, ezért a LXX ~ helyett efodot szerepeltet (ugyanígy a magyar ford. is), vö. 14,3: Achija viselte az efodot. Bír 20,27: a ~ Bételben. - Azután, hogy a szentély hátulsó részében felállították, a ~ csaknem teljesen eltűnt az ósz-i hagyományból. Jer 3,16: a messiási időben Izr. fiai nem fogják sajnálni, hogy elveszett, és nem is készítik el újra. Egy későbbi hagyomány (2Mak 2,4-8) szerint Jeremiás Kr. e. 587: Nebo hegyére vitte egy barlangba, melynek eltorlaszolta a bejáratát; ha az Isten egybegyűjti a népet és megkönyörül rajta, akkor az Úr kinyilvánítja a rejtekhelyet. A Jel 11,19: a ~ láthatóvá vált Isten mennyei tp-ában. Az idézett helyek alapján némelyek arra gondolnak, hogy félelmet keltő háborús szentélyt (palladium) kell feltételezni (a Szám 10,35 tartalmazta régi dal ezt a feltevést látszik támogatni), mely egy bizonyos, talán kánaáni eredetű papi családnak (→Éli) volt a birtokában; egy ideig nagyon kedvelték, de amikor Cádok családja háttérbe szorította Éli családját, akkor feledésbe merült. Így vélekednek azok a modern kritikusok, akik orákulumként (Schwally, Smend, Nowack stb.), ill. Isten üres trónjaként (Meinhold, Dibelius) képzelik maguk elé a ~t. J. Morgenstern a beduinok qubbejéra hivatkozik; ez egy sátorszerű törzsi palladium volt, melyet teveháton szállítottak. Arra vonatkozóan, hogy a ~ milyen volt, az idézett helyekből alig lehet valamit is kikövetkeztetni; lehetett vállon is, szekéren is vinni; Salamon tp-ában 2 kerub állt mellette, melyek szárnyaikat terjesztették fölé. - 2. A ~ a későbbi törvényhozás kv-eiben. A MTörv 10,1-5: a ~t Jahve parancsára Mózes készítette a törv. tábláinak; 31,25: miután Mózes leírta a törv-t, úgy rendelkezett, hogy tegyék a ~ mellé bizonyságul. A papi törv-ben a ~t isteni parancsra Mózes készítette; a szt sátorban állt (Kiv 25,10-22; 26,33). A 37,1-9 a ~ leírását tartalmazza: 2,5 X 1,5 X 1,5 könyök nagyságú volt, akácfából készült, kívül-belül beborították arannyal, és arany pártázattal vették körül. Két oldalán volt 2-2 karika, ezekbe illesztették bele az akácfa rudakat. A ~ban helyezték el a törv-t, pontosabban a 2 kőtáblát (40,20 és 1Kir 8,9 = 2Krón 5,10 polemikus éllel); a Zsid 9,4 szerint a ~ még egy mannával tele korsót is magában foglalt (Kiv 16,33), és Áron vesszeje (Szám 17,10) szintén a ~ban kapott helyet. A ~ tetején arany fedőlap volt (→engesztelés helye), melybe 2 kerub volt belevésve. Mindamellett: „Az adatok... nem olyanok, hogy biztonsággal rekonstruálhassuk a ládát” (Nötscher). Ha megkísérelték is rekonstruálni, a rekonstrukciónak aligha van értelme, amikor föltehető, hogy a leírásban teol. okoskodások érvényesültek, különösen a fedőlapra vonatkozóan. Az először előtérbe került felfogással szemben, hogy ti. a ~ népies háborús szentély lehetett (Jahve szabaoth), a papi hagyomány inkább a szerepét emelte ki: az a hely, ahol Jahve megnyilatkozott. -

3. Ikgr. Ládaként, oldalán rúdakkal, háromféle tetőformával ábrázolták: lapos tetővel (S. Maria Maggiore-baz., mozaik, 440 k.); félköríves zárórésszel (Koszmasz Indikopleusztesz: Topographia, 9. sz.); csúcsos tetővel (Józsue tekercs, 10. sz.). - Ábrázolták ósz-i képsorozatokban, főként  Mózes, Józsue és Dávid tört-ében; a Kiv, MTörv, Józs, 1-2Kir, Zsolt illusztrációiban és a  →jeruzsálemi templomot bemutató képeken. Szimbolikus értelemben az ÓSz-nek, a törv. teljesítésének és a →kozmosznak képe. A megtestesült Igét hordozó Mária egyik előképe a ~ (→frigynek szent szekrénye). - A győri ~-szobor egy az Oltáriszentséget ért bántás kiengesztelésére készült. 1729: klerikusnak öltöztetett szökött katonát próbáltak menekíteni egy szentségi körmenet alkalmával. Társai fölismerték, dulakodás támadt, s közben a monstranciát kiütötték a pap kezéből. Miután fölvették, a port is összegyűjtötték, ahová az Eucharisztia esett, s III. Károly kir. a katonák aranytallérjain 1731: fölállíttatta a ~-szobrot az eset emlékére. A ládán sugárkoszorú van az Isten Bárányával. **

BL:1092. - Kirschbaum I:341. - Aggházy II:109. - Kroll 1993:135. (s.v.  szövetség szekrénye)

Frigyláda.