Magyar Katolikus Lexikon > F > Fogaras vidék


Fogaras vidék: egykori közigazgatási terület →Erdélyben. - Határai: →Szeben szék, →Küküllő vármegye, →Brassó vidék, D-en a Fogarasi-havasok. Fő folyója az Olt. Székhelye Fogaras. - Története. A fogarasi végvár köré a 13. sz: a m. kir-ok a Havason túlról →oláhokat telepítettek. II. András 1224: a →szászoknak adott kiváltságlevelében a szászok földjébe befoglalta „az oláhok és besenyők erdejét” is. 1291: szászok, →székelyek és oláhok lakták mint kir. telepesek. I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-1382) 1369: Lackó oláh vajdának adományozta hűbérként. Mátyás kir. (ur. 1458-1490) 1464: elvette a havasi vajdától és Geréb Jánosnak adta. A 15. sz. végén Corvin János birtoka, II. Ulászló (ur. 1490-1516) 1505: Bornemisza Jánosnak adta, aki Tomori Pált küldte ~re várnagynak. 1526 u. Majláth István, az oláh Boér családból származott →erdélyi vajda kapta meg. 1550 k. ~ →Fogaras várából és 64 faluból álló, zászlós uradalom, csak a várnak adózott és adott katonai szolg-ot. 1567: Békés Gáspár zálogul kapta. 1573: Báthory István foglalta el, 1589: Báthory Boldizsáré. Báthory Zsigmond 1595: ~et hitbérül adta feleségének. 1599: Mihály vajda feleségéé lett. Bethlen, a Rákócziak és Apafi fejedsége alatt ~ a fejed-asszonyok birtoka. 1690: az →erdélyi fejedelemség megszűntekor ~ a kincstáré. Mária Terézia (ur. 1740-80) 1758: Bethlen G. erdélyi kancellárnak, 1762: az →erdélyi szász univerzitásnak zálogosította el 99 évre. 1765: az →erdélyi határőrvidék fölállításakor 11 község egészen, 28 részben a határőröké lett, s a fölállított oláh határőrezred oláhosította el. 1874. VI. 30: zárult a kiváltási per, s ~ ismét a kincstár birtoka. Az 1876:33. tc. ~hez csatolva az Olt jobb partján fekvő →Felső-Fehér vármegyei községeket →Fogaras vármegyévé szervezte. **

Szádeczky Lajos: Fogarasi tört. emlékek. Kolozsvár, 1892. (Klny. Erdélyi Múz.) - Forster Gyula: Adalékok a kápt-ok tört-hez, tekintettel a fogarasi kápt-ra. Bp., 1925. - Edelényi 1928:688. - Györffy II:447.