Magyar Katolikus Lexikon > F > Flórián


Flórián, Szt (†Lorch, Noricum, 304. máj. 4.): vértanú. - A róm. hadsereg keresztény tisztje. Leszerelése után mint veterán Mantemban (Krems mellett) élt. A Diocletianus-féle üldözés idején a Lorchban bebörtönzött ker-ek védelmére indult, útközben az üldözők előtt fölfedte ker. voltát. Elfogták, a bíró megostoroztatta, majd malomkővel a nyakában egy hídról az Enns folyóba dobatta. Sírja fölé tp. épült, melyet a bencések, majd a lateráni knk-ok gondoztak. 1183: Krakkóba vitt ereklyéi fölé baz-t építettek. Tiszt-e Au-ban, Bajoro-ban és Lengyo-ban terjedt el leginkább. Kezdetben árvíz ellen hívták segítségül. A 15. sz: egészült ki legendája azzal, hogy ifjú korában imádságával megmentett egy égő házat. Ekkor Szt Lőrinc helyébe lépett mint a tűzvész ellen védő szent, s a tűzzel kapcsolatos mesterségekkel foglalkozók (pékek, serfőzők, kéményseprők, fazekasok, kovácsok) patrónusa lett. - Ü.: máj. 4. - Ikgr. Lovagi ruhában, páncélban, zászlóval és lándzsával, a reneszánszban és a barokkban ókori katonaruhában (D. Stanetti szobra a körmöcbányai Mária-tp. főoltáráról, Bp., Nemz. Galéria, 1764) és sisakban ábrázolták. Legkorábbi képe 1150 k. készült (Salzburg, Nonnberg-tp.). Álló alakja a 15. sz. óta az Alpok vidékén sok késő gótikus oltáron látható, gyakran Szt György párjaként. Életének jelenetei (búcsú szüleitől, a bíró előtt, az Ennsbe fojtják, temetése, csodálatos forrás fakad a sírján) A. Altdorfer oltárán láthatók (1510/15 k., ma különféle múz-okban). Az egykori liptószentmiklósi magántulajdonból ma a pozsonyi Szlovák Nemz. Galériában őrzött, 1490 k. faszobra formai jegyei alapján (elnagyoltan faragott arcvonások, könnyed-lebegő állás, páncélján enyhén domború díszítmény) a szepességi →faszobrászat emléke. - Attrib-ai: dézsa, melyből egy égő házra vizet önt, ritkán malomkő, égő ház (Kefemarkt, főoltár, 1490 k.), lándzsa, sas, zászló. - M-ul először az Érsekújvári kódex adja elő életét és vtságát. Tartós népszerűségére családneveink is utalnak Flórián, Flóris, Fóris, Fórizs, Forján, Furján, Fóró, Forró, régi szegedi Fura, Furka, Fúrús, Nagykanizsa vidékén: Furgyán. - Kk. m. kultuszáról alig tudunk, szórványos ábrázolása a kk. alkonyán, ném. vidékeken: a Szepességben, ném. városokban, erdélyi szászok között már fölbukkant. Így Kassa (1493), Nagyszalók (1503), Malompatak (1510), Szepesszombat (1516), Szászbogáncs (1518) szárnyasoltárain. Oltára van a pozsonyi szegyh-ban (1461), a soproni Szt Mihály-tp-ban (1521). - Gótikus faszobrai: Besztercebánya (1500), Leibic (1521), Pozsony (Nemz. Galéria, 1490), Ruszt (1510), Szentjakabfalva (1480). - A 17. sz-tól kezdve az osztr. barokk, később a ném. bevándorlások együttes hatásaként alig van tp-unk, falunk, amelyben ne láthatnánk a vészelhárító hivatással fölruházott ~ képét v. szobrát; tűzvész után, ill. tűzvész ellen hazánkban számos helység tett a barokk időkben ~ tiszt-ére fogadalmat. - Szombathelyen a 17. sz. első felében nagy tűzvész pusztított. Ezért a város ~ oltalmába ajánlotta magát. - 1776: tűzvész pusztított Csepregen, lakossága még abban az évben megújította ~ Martyr tűz ellen való hathatós Patronus üllő Innepét. - A barokk Pestbudán legnevezetesebb ~-emlék a Christ Antal vízivárosi pékmester által 1759: alapított Fő u. ~-kpna. A tabáni tűzvészre emlékeztet a tabáni tp. egyik mellékoltára. A képen ~, mellette angyal önt vizet a lángba borult Budára. Egy szerényebb kép a kapuc-ok tp-ában látható. ~-szobor áll még a Belvárosi tp. külső szentélyfalán, az óbudai ~ téren és bizonyára még a főv. más helyein is. Tűzvész ellen a barokk időkben ~-szobrot szoktak a házak homlokzatára, sörfőző műhelyek bejárata fölé is helyezni. - Jászladány népe az 1893. évi tűzvész helyén és annak emlékezetére emelte ~ köztéri szobrát. Hasonlóképpen Mohács (1898) is. Becsehely ~-szobra a falu szélén áll. A környékbeliek szerint a falu bosszúból állította ide, mert egy tűzvész idején nem teljesítette kötelességét. A vasi Balozsameggyes útmenti oszlopának fülkéjében ~, Donát és Vendel faszobrai (1795). A régi tp-ok és városi középületek tornyában őrzött tűzharang leginkább ~ nevét viseli, és bizonyos meghatározott időpontokban, így Szegeden este 9 órakor az ő tiszt-ére szólalt meg. - Kápolnái: esztergomi egyhm.: Detrekőszentmiklós, Máriavölgy; szatmári egyhm.: Mezőfény; veszprémi egyhm.: Őrtilos, Városlőd, Somogyszentmiklós, Nyirád; pécsi egyhm.: Szigetvár; győri egyhm.: Oroszvár; csanádi egyhm.: Arad (1753, Jung Tamás sörfőző említette). -

Néprajz. ~ már a 17. sz. elején tűzpatrónus, a ház tűzvész ellen védő sztje; ünnepén a kemencében nem égett tűz, tiszteletére böjtöt és körmenetet tartanak, s képét v. szobrát a ház homlokzatára helyezik. Napja „tűztiltónap” volt. Néhol az egész faluban e napon csak ősi módon élesztett „újtűzről” gyújthattak tüzet: pl. reggel napfölkelte előtt valamely élőfa vastagabb, szárazabb ágán át kötelet dobtak, és azt két végénél fogva két ember addig húzogatta, amíg lángot nem vetett, s az egész falu erről gyújtott tüzet. Egy másik faluban az volt a szokás, hogy egy ffi 5 Miatyánkot és 5 Üdvözlégyet mondott el ~ tiszt-ére. Vízzel keresztet hintett a tűzhelyre, és csak azután gyújtott alá. Ismét máshol ezen a napon csak a ffi rakhat tüzet, különben a tűz, amely ~ napján különösen haragos, kifutna a házból és veszedelmet okozna. Göntérházán amikor kenyérsütés idején nagy láng gomolygott, az asszony eléje térdelt, és ~ tiszt-ére egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondott. A székesfehérvár-felsővárosi gazdasszony ugyanígy szokott imádkozni kemencébe vetés idején. Rábagyarmat hagyománya szerint Tüzes ~ napján hajnalban minden családtag a vízbe mártja a kezét, nehogy keze nyomán tűz támadjon a házban. Sok helyen tartják, hogy amelyik házra ~ képét odafestik v. szobrát odaállítják, nem éghet le. Hosszúhetény kovácsainak műhelyében sem égett tűz ~ napján. A somlóvidéki Oroszi faluban a család esti harangszó után még a 20. sz. első évtizedeiben is a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozott. Egy óra múlva ~ tiszt-ére újra megszólalt a harang. Ha a gyermekek már elaludtak volna, fölébresztették őket. Tűzvész ellen mindnyájan elmondtak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. A zalai Sármelléken esti harangszó után szintén harangoztak külön is ~ tiszt-ére. A család itt is imádkozott, hogy a házat, a falut a tűzvész elkerülje. Csököly kat. asszonyai égiháború idején ~hoz is fohászkodnak egy Miatyánkkal és Üdvözléggyel. - 1969: a székesfehérvári cserépkályhások, tetőfedők, cserepezők ~t ábrázoló régi társulati zászlajuk mellé a szt ünnepén még temetkezési lobogót is szenteltettek a helybeli parasztság és m. polgárnép tp-ában, a Sebestyén-egyh-ban. Rábaköz több falujában a ~-mise után régebben tűzoltóversenyt szoktak tartani, amelynek tűzoltóbúcsú volt a jellemző neve. - Tűzzel való kapcsolata alapján védősztje a kéményseprőknek (napját ünnepélyes tp-ba vonulással ünneplik), serfőzőknek (a sör egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz), fazekasoknak (Szeged, Baja, Sümeg), kovácsoknak (Arad, Hosszúhetény), pékeknek (Adony). Sopronban a kéményseprők céhének is patrónusa volt. Az adonyi pékek céhzászlaján ott látható Nep. Szt János, a vízimolnárok védősztje is. Napja a kovácsok, pékek számára →dologtiltó nap, a tengerire vetőnap volt. 88

Csődy Pál: Szt ~ ünnepére. Szombathely, 1754. - MN IV:276. - LThK IV:178. - BS V:937. - Bálint I:351. - Sachs 1980:134. - MNL IV:654. - SzÉ 1984:765.

Flórián Tibor (Selmecbánya, Hont vm., 1908. ápr. 12.-Punta Gorda, Fla, USA,  1986. márc. 2.): költő. - Táblabíró atyja 1912: Szamosújvárra költözött, ~ ettől kezve Erdélyben élt. 1927: a kolozsvári piar. gimn-ban éretts. A Ferdinánd Tudegy. jogi karán 4 félévet hallg., 2 alapvizsgát tett. Az Ellenzék c. napilapban jelentek meg 1928-: írásai, a Pásztortűz folyóir. írói köréhez tartozott. 1931(?)-42: Szamosújvárt a polgármesteri hiv. írnoka. A Pázmány Irod. Társ., a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társ., Az Erdélyi Irod. Társ., az Erdélyi Újságíró Szöv., 1940-45: az Orsz. Sajtókamara, 1938: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - 1943-45: katona, egy sebesültszállító osztag parancsnokaként került Bajoro-ba. 1948-49: Münchenben a M. Kulturális Szöv. eln. 1949: kivándorolt az USA-ba, New Brunswickban alkalmi munkás. 1950-73: New Yorkban a Szabad Eu. Rádió bemondója, utóbb szerk-je. - 1948: a M. Újságírók Külf. Egyes., 1951-: a torontói Helikon Társ., 1957-70: a Vörösmarty Irod. Kör tagja, 1959-63: a clevelandi (Oh.) Kossuth Kv-kiadó eln. (ott 6 m. nyelvű tankv. társszerzője és kiadója), 1966-86: az Árpád Akadémia (→Clevelandi Magyar Társaság) irod. főosztálya eln., 1978-86. az akad. eln.; A P. E. N. emigráns szako. tagja és New York-i pénztárosa, 1976: a száműzött írók csop. titkára. 1978-: a Szabad M. Újságírók Szöv. kezdeményezője és eln. - 1964: ezüst, 1973: arany Árpád-érmet, 1983: Az év magyarja c-et  kapott. - M: Felhők fölött, felhők alatt. Versek. Kolozsvár, 1935. - Vázlatok. Versek. Uo., 1936. - Krisztus árnyékában. Șieragu Octavian verseinek átköltése. Uo., 1938. - A kőtáblák összetörtek. Versek. Cham (Bajoro.), 1946. - Mélység fölött. Versek. Wulfen, 1948. - Új versek. München, 1948. - Virradat előtt. Hontalan m. költők versei. Összeáll. Uo., 1948. - Kerserű gyökéren. Versek. New York, 1975. - Venezuelai tollrajzok. Caracas, 1984. 88

Mérő 1966:46. Arck. - Bölöny 1981:200. - RMIL 1981. I:596. - Somogyi 1982:106. - A XXVI. M. Találkozó krónikája. Cleveland, Oh., 1987:186. (Könnyű László: F. T. emlékezete) - Nagy I:197. - Borbándi 1992:123. - Gulyás IX:252.

Flórián Tibor

Flórián, Szt