🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Ferenczy
következő 🡲

Ferenczy György (Nagymaros, Hont vm., 1852. márc. 28.-Ipolyszalka, 1944. máj. 11.): plébános, esperes. - A gimn-ot Esztergomban, a teol-t a KPI-ben végezte. 1875. VII. 25: pappá szent. X: Pozsonypüspökiben kp., 1880: Félen adm., VII: Esztergom-Szt Anna beneficiátusa, 1890: Ipolyszalka plnosa, 1905: esp. - Fm: Az élet kenyere. Imádságos és énekeskv. kat. gyermekek számára, kiváló tekintettel az első áldozókra. Szerk. Bp., é.n. - Lelki hangzatok. Imádságok és elmélkedések kat. hívek számára. Winterberg, 1888. - Áhítat szava. Imakv. kat. ifjak és felnőttek számára. Uo., 1892. - Ifjúság kalauza. Imakv. a kat. ifj. számára. Uo., é.n. 88

Zelliger 1893:127. - Szinnyei III:399. - Hont vm. 1896:241. - Schem. Strig. 1917:315. - P. Hírl. 1944. V. 17.

Ferenczy Jakab Zsigmond, OSB (Pér, Győr vm., 1811. febr. 26.-Esztergom, 1884. máj. 22.): tanár. - 1828. X. 16: lépett a r-be. 1830/31: Győrött bölcs-et, 1832-36: Pannonhalmán fil-t és teol-t tanult. 1832. XII. 10: ünn. fog-at tett, 1836. VIII. 1: pappá szent. 1836: hitszónok Pannonhalmán. 1838: a r. növ-ek oktatója Győrött. 1840: a m. nyelv és irod. akad. tanára Pozsonyban. 1850: Győrött gimn. tanár. 1852-73: az esztergomi gimn. ig-ja és házfőn. 1874-84: házfőn. és kvtáros Esztergomban. - M: Adalék honi nyelvünk és irod-unk tört-éhez. Pozsony, 1844. - A pozsonyi akad. tört. Pest, 1847. (Vsz. kz.!) - M. irod. és tudományosság tört. Uo., 1854. - M. írók. Életrajzgyűjt. 1. köt. Danielik Jánossal. Uo., 1856. - 1853-72: szerk. az Esztergomi Gimn. Értesítőjét. S.B.

Szinnyei III:403. - Balogh 1940:40. - PN 1986:68. (454.)

Ferenczy Viktor György, OSB (Sopron, Sopron vm., 1894. márc. 4.-Győr, 1943. nov. 30.): gimnáziumi tanár. - 1910. VIII. 6: lépett a r-be, 1917. V. 28: ünn. fog-at tett, VI. 24: pappá szent. és mat-fiz. szakos tanári okl-et szerzett. Haláláig a győri Czuczor Gergely Gimn. tanára. - M: A nyugvó elektromosság kísérletekben. Bp., 1923. (A Zászlónk Diákkvtára 60-61.) - Jedlik Ányos élete és alkotásai. 1-4. köt. Győr, 1936-39. (Klny. Győri Czuczor Gergely Gimn. értes. 1936-39) 88

PN 1986:163. (1245.) - Gulyás VIII:929.

Ferenczy György plnos

Ferenczy Jakab Zsigmond OSB


Ferenczy Béni (Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1890. jún. 18.–Bp., 1967. jún. 2.): szobrász. – Réti István, Balthasar Schmidt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko tanítványaként 1907–10: Nagybányán, 1908–09: Firenzében, 1910: Münchenben, 1912–13: Párizsban tanult. 1919–38: külf-ön, többnyire Bécsben, 1932–35: Moszkvában élt. 1945: Bp. ostromakor műterme kiégett, számos munkája elpusztult. 1945–50: főisk. tanár. 1947–48: svájci és olaszo-i tanulmányutat tett. Az 50-es években könyvillusztrátor. 1956. XI: szélütés érte, elvesztette beszélőképességét, jobb oldala megbénult. Haláláig bal kézzel dolgozott. – A mediterrán (Maillol, Despieau) ihletésű klasszicizmus egyik legkövetkezetesebb képviselője. Elsősorban kisplasztikus és érmész, de szívesen rajzolt, és rendszeresen készített akvarelleket is. – Egyh. művei: Lisieux-i Kis Teréz a bpi Szt István-baz-ban (1949); Krisztus megkeresztelése a bp-belvárosi plébtp-ban (1955); Szt Antal a belső ferencvárosi tp-ban. Van több vallásos tárgyú kisplasztikája is. **

KMML I:610.

Ferenczy Géza Ipoly, OFM (*Miskolc, 1907. dec. 30.): misszionárius. – 1925. IX. 11: lépett a r-be, 1929. IX. 14: ünn. fog-at tett, 1931. VII. 26: pappá szent. 1930. IX. 22: Rómába ment, ott készült missziós hivatására; a kínai nyelvet is tanulta. 1932 őszén indult a kínai m. ferences misszióba. Búcsúmiséjét a budai ferencesek tp-ában 1932. IX. 25: mondta. Paokingban kezdte meg missziós működését és tökéletesítette a nyelvet. 1936: Tien-csá-csé misszionáriusa. **

Miklósi 1936:138.

Ferenczy Noémi (Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1890. jún. 18.–Bp. 1957. dec. 20.): gobelinművész. – F. Károly leánya, F. Béni ikertestvére. Apja révén többször megfordult Nagybányán, a kárpitszövést 1911: Párizsban, a Manufacture des Gobelins egyik mesterétől tanulta. Haláláig az Iparművészeti Főiskolán tanított. A korabeli gyakorlattal ellentétben kartonjait maga készítette és gobelinjeit is maga szőtte. Elszakadt az akkoriban jellegzetes, az illuzionisztikus festményhez közelítő kárpittípustól, dekorativitásra, síkszerűségre törekedett. A figura, a természet és az ornamentika azonos hangsúlyt kap gobelinjein. – 1948: Kossuth-díjat kapott. **

KMML I:612.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.