🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Független Magyarországért Mozgalom
következő 🡲

Független Magyarországért Mozgalom, FMM: amerikai magyarok németellenes mozgalma a második világháború idején. – A német csapatoknak Mo-on történő áthaladásai 1941: Románia, majd Jugoszlávia felé, és →Teleki Pál 1941. IV. 3: halálát követően az amerikai m-ok körében elkezdődött egy németellenes mozgalom szervezése ~ néven, a közel százezres létszámú →Amerikai Magyar Szövetségre (AMSz) támaszkodva, de jelentős vezető személyiség nélkül. A m. kormányzat ennek a mozgalomnak élére küldte az USA-ba →Eckhardt Tibort, hallgatólagosan azzal a céllal, hogy szükség esetén (német megszállás, jobboldali puccs bekövetkeztekor) ott ellenkormányt alakítson. Az utazásra John F. Montgomery, az akkori budapesti amerikai követ is igyekezett barátját, Eckhardtot rábeszélni. Ő a célját fenyegető ellenérdekelt hatalmi központok (német-, ill. kisantant titkos-szolgálatok) megtévesztésére 1941. III. 7: kerülő úton indult az USÁ-ba Görögo-on, Egyiptomon, Dél-Afrikán keresztül. –Amerikába VIII: érkezett és a ~ IX. 27: kiadta első kiáltványát a Mo-ot Némo felől fenyegető veszélyről. A széles amerikai m. közvélemény ekkor döbbent rá, hogy az anyaországot veszély fenyegeti a nemzetiszocialista Némo. részéről, akár megszállás, akár a háborúba kényszerítés formájában. A ~ ugyan az AMSz égisze alatt működött, vezetésében azonban csak m. állampolgárok vettek részt, Eckhardton kívül főleg olyan m. követségi tisztviselők, akik a ném. befolyás növekedése miatt lemondtak állásukról (pl. Pelényi János new-yorki követ, ill. a londoni követségünkről Balasy Antal követségi tanácsos és Zsilinszky Antal követségi titkár). A ~ célkitűzéseiben meghirdette a döntési helyzetében korlátozott m. nép nevében a csatlakozást a náci rendszer elleni harchoz, rávilágított mennyire veszélyes a Kárpát-medence és a Duna-medence népeinek felaprózottsága, javasolta egy Dunai Konföderáció létrehozását és azon belül a nemzetiségi viszonyokat figyelembe vevő határokat, demokratikus rendszerek kialakítását, sőt fölvetett egy távlatilag egész Eu-ra kiterjedő együttműködési rendszert. Nemcsak az AMSz, hanem szinte minden amerikai magyar szervezet csatlakozott a ~hoz. – Mivel a szovjetek K-Eu. meghódítását tervezték, sem a nyugati irányultságú keleteurópai mozgalmakat, sem azok jelentős vezető egyéniségeit nem tartották kívánatosnak szóhoz engedni a ~at. A befolyásuk alatt álló két londoni székhelyű csoportot, az Eduard Benes féle csehszlovák emigráns kormányt (amelynek amúgysem állt érdekében egy m. ellenkormány), ill. Károlyi Mihály m. emigráns csoportját használták fel a ~ lehetetlenné tételére. Az aknamunkában a kommunista titkos-szolgálatok közvetlenül is részt vettek, a kommunista pártoknak az 1941-i mexikóvárosi tanácskozásán elfogadott határozata szerint, amely a nem-kommunista-vezetésű emigráns csoportok lejáratását tűzte ki feladatul. A mindenkori csehszl. törekvéseket a brit külügyi szolgálat is támogatta, mivel a pánszláv mozgalmakban a 20. sz. elejétől ellensúlyt látott Némo-gal szemben. – Az Eckhardt és a ~ elleni támadások fő irányítója a Károlyi-csoport amerikai tagja, Vámbéry Rusztem jogász-professzor és szervezete, a néhány főből álló Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetsége, valamint a new-yorki Cseh Információs Központ volt, de a Dunai Konfederáció terve ellen még a jugoszláv emigráns kormány is tiltakozott. Vámbéry a csehszlovák kormánytól kapott pénzen indított újságot Harc! címen Eckhardt folyamatos hazug befeketítésére, álcázott náci-barátsággal vádolva őt, támadva még a ~at vezető bizottságot is. Közleményeiket szinte az egész amerikai sajtó átvette, (kivéve az ottani m. lapok legtöbbjét) és az amerikai kormányszerveket is folyamatosan félretájékoztatták beadványaikkal. 1942. végére a lejárató kampány miatt Eckhardt kénytelen volt lemondani a ~ vezetéséről és az megfelelő irányítás nélkül elenyészett. Hozzájárult döntéséhez, hogy a Szovjetunió háborús erőfeszítései és a szovjet diplomáciai nyomás hatására az amerikai kormányzat a szovjet érdekekkel szembeni teljes engedékenység mellett döntött, így pl. letett a Dunai Konföderációnak eredetileg Roosevelt által is támogatott tervéről. – Eckhardt lemondása és a ~ elsorvadása következtében megszűnt a lehetősége, hogy egy m. ellenkormány a csehszl. ill. jugoszláv emigráns kormányokhoz hasonlóan, a háború után a Szövetségesek soraiba számítson, vagy Mo. egy középeurópai föderáció tagjaként elkerülje a szovjet megszállást. – A ~ szétesése után volt még egy próbálkozás a m. érdekek nyugati képviseletére. Az állásaikról lemondott magyar diplomaták már 1943. tavaszától szervezkedtek, hogy közvetítést vállaljanak a m. kormány és a nyugati szövetségesek között, megpróbálva segíteni a háborúból történő m. kiugrási kísérleteket. Az 1944. III: német megszállás után formálisan is létrehoztak egy Követi Bizottságot, Amerikában Pelényi János és Európában Barcza György vezetésével, amelynek célja volt, hogy a nyugati szövetséges kormányok tanácsadója legyen a Mo-ot illető kérdésekben, másrészt otthoni kapcsolataikat felhasználják ellenállási mozgalom előkészítésére, arra az időre számítva, amikor a nyugati szövetségesek csapatai elérik az országot. Az amerikai külügyminisztérium hallgatólagos, nem-hivatalos támogatást nyújtott a Követi Bizottságnak. A hazai m. politikai körök csak 1944. őszéig tudták tartani a kapcsolatot a Bizottsággal, utána a náciellenes politikusokat a német megszállók már elhurcolták. A legtovábbi anyaországi kapcsolatot a →Magyar Revíziós Liga szervezetei jelentették a Bizottság számára. A Követi Bizottság működése 1945. XI: ért véget anélkül, hogy Mo. sorsát befolyásolni tudták volna, bármennyire is jelentős kapcsolatokat ápoltak befolyásos amerikai körökkel. N. D.

Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei, 1941–1972. Bp., 2006. – Eckhardt Tibor: Visszaemlékezések 1941–1943. Szerk. Kádár Lynn Katalin, Angolból ford. Strauss Péter. Bp., 2008.