Magyar Katolikus Lexikon > F > Fót


Fót, Pest m.: plébánia a váci egyhm. gödöllői esp. ker-ében. - 1353: Folth. 1353: Folth, a Rátót nemzetség birtoka. 1405: Zsigmond kir. a falu mellett lévő Sikátorpusztával együtt Kálnay Benedeknek adományozta. A 16. sz. elején az óbudai kápt. birtoka, a török időkben is lakott település maradt. A 17. sz. végén az Újfalussy, a 1750 k. a Galánthai-Fekete család, majd Csekonics tábornok és leszármazottjai, 1808: a Károlyi család birtoka 1945-ig birtokközpont. - Tp-át a 13/14. sz: Szt György tit. sztelték. Lakói 1600 e. ref-ok lettek, a kk. tp-ot megtartották, 1752 és 1860 k. átépítették. A pléb-t  1845: alapították újra. - Fekete György gr. 1779: Szt György tiszteletére, késő barokk stílusban építtetett tp-ot, melyet családja tagjai temetkezési helyül is használtak, fennmaradt síremlékeik ma az új templomban láthatók. Miután a falu a Károlyi család tulajdonába került, e tp-ot bővítették, homlokzata elé 1829: tornyot építettek. Károlyi István gr., Pest vm. főispánja 1845: kért és kapott engedélyt V. Ferdinánd kir-tól, hogy új tp-ot építtethessen, mely egyben a család temetkezőhelyéül is szolgáljon. A tervek készítésére az akkor már több éve a Károlyi család szolgálatában álló Ybl Miklóst kérte fel, aki 1843-tól a helybéli kastély bővítési és átalakítási munkálatait végezte. A tp. 1845-55: mesterségesen kialakított kis dombon épült és a pesti Vigadó mellett a mo-i romantika legjelentősebb alkotása. A plébániát és iskolát is magába foglaló együttes, a négytornyos, háromhajós, keleties elemeket is tartalmazó, római baz. architektúrájú tp. Ybl korai alkotásai közül a legjelentősebb. -  A kapubejárat két oldalán enyhén kiugró pilasztereken Szt István és Szt László kir. szobrai, 1851: Hans Gasser műve. Az oromfal középmezejében hatalmas →rózsaablak, fent középen az Anton Daniel Fernkorn által 1853: horganyból öntött Immaculata-szobor. A 2 homlokzati torony felső részein árkádos terasz és négy fiatoronnyal, a sztély és a hajó találkozásánál a homlokzati tornyoknál alacsonyabb toronypár. A sztély ívét az enyhén kiülő pilaszterek mezőkre osztják, közöttük alul egy-, felül kettős osztású ablakokkal. A sztély felett emelkedő tamburíves falsávban 14 felülvilágító ablak. A bazilikális belső tér háromhajós, alacsonyabb mellékhajókkal, megemelt sztéllyel, mely a főhajó folytatása. A főhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet, a mellékhajókat keresztboltozat, a sztélyt negyedgömbboltozat fedi. A sztély jobb oldalán keresztboltozatos sekrestye, a bal oldalon lejárat az altemplomba. A jobb oldali mellékhajó végén Szt Lucentius kápolnája áll. A főhajót a mellékhajóktól 7-7 pillér választja el. A főoltár Szeplőtelen fogantatás-képe Karl Blaas, angyalszobrai Hans Gasser alkotásai  (1849). Az apszis freskóit 1853: Blaas és Karl Müller készítette. A két mellékoltáron Római Szt Franciska és Szt György képe. A fa szószék puttófejekkel és ornamensekkel díszített oszlopon áll, mellvédlapján Krisztus, Mózes, Szt Jeromos, Szt Ágoston és Nagy Szt Leó terrakotta szobrai, 1850: Rómában készült. Org-ját (2/21 m/r) 1854: Mooser Lajos építette, 1933: Barakovits János, 1973: a FMKV átépítette. Harangjait 1855: 152 cm átm. Ignatius Hilser bécsújhelyi mester, 1927: (300 kg) Szlezák László öntötte. - Az altemplom családi sírbolt, hármas osztású, csehsüvegboltozatú tér, melyet két vaskos, nyolcszögletű, dús levélornamensekkel borított pillérpár tart. Sztélyében fekete márvány oltár áll, rajta a sírjából feltámadó Krisztus carrarai márvány szobra, szemben a feltámadás angyala kezében harsonával. - Az Alag felé vezető út mellett a mezőn a sikátorpusztai templomrom alapfalai a 13. sz-ból valók, sztélyét a 15. sz-ban építették. 1860 k. még álltak a falak, 1990: már csak csonkok láthatók. -  Kegyura 1880: Károlyi István gr. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: m.; 1940: m. - Plébánosai: 1845: Holló Mihály, 1869: Somhegyi József, 1889: Tanács József, 1919: Thury Károly, 1947: Lancz Kálmán, 1950: Schaub Zoltán, 1991: Sebők Sándor. - Lakói 1840: 354 r.k., 240 ev., 969 ref., össz. 1563; 1910: 1453 r.k., 2 g.k., 29 g.kel., 535 ev., 1854 ref., 35 izr., 21 egyéb, össz. 3929; 1940: 3273 r.k., 11 g.k., 42 g.kel., 683 ev., 2216 ref., 56 izr., 122 egyéb, össz. 6403; 1983: 7000 r.k., össz. 13.508; 1990: össz. 12.692. - 1948: 8 tanerős r.k. ált. isk-jában 391 tanuló. 1991: megnyílt a 8 évf-os Ökumenikus Ált. Isk. (r.k., ref., ev., bapt. növ-ek), 1994: a Fóti R.K. Egyházközség Gondviselés Óvodája. - Kat. sajtója: 1991: Évkönyv. Szerk. Radóczky Sándor. Megj. évente. Sebők Sándor

Gerecze II:621. - Genthon 1959:97. - Sándor kz. II:63. - MJ - Patay 1982. - TKMK 185. (Pusztai László: ~. Műemlékek.) - Tari 2000:66.

Fót