Magyar Katolikus Lexikon > E > exarcha


exarcha (a gör. exarkhosz, 'fejedelem, helytartó' szóból): eredetileg a római birodalom keleti részében a több provinciából álló dioikészisz élén álló püspök. 381: az I. →konstantinápolyi zsinat szerint Asiában az efezusi, Egyiptomban az alexandriai, Oriensben az antióchiai, Pontusban a  neocezáreai és Thrakia herakleai pp. számított ~nak (2. kán.). 451: a cézáreai, efezusi, tesszaloniki és korintusi  pp-öt említik ~nak.  A 6. sz-tól K-en a →metropoliták fölötti egyh-i hivatal neve: →pátriárka. Az ~ ezután lehetett  pátr-i delegátus, metropolita megtisztelő címe, a város környéke papságáért felelős konstantiápolyi pap, a pátr. joghatósága alá tartozó monostori alapítványok felügyelője, stb.

- A hatályos K-i egyhjogban az →exarchátus élén álló →hierarcha, nem föltétlenül pp., hanem pap is lehet. Hatalmát saját v. a kinevező hatóság (pápa v. pátr.) nevében gyakorolja. Saját joghatóságú ~ egyedül →Grottaferrata apátja. - Hacsak a jog kifejezetten másként nem rendelkezik, v. a dolog természetéből nem nyilvánvaló, az →eparchiai püspökről mondottak az  ~ra is érvényesek. Latin megfelelője nincs, analóg vele az →apostoli vikárius, apostoli adminisztrátor, területi apát. Sz.P.

CCEO 1990:312-321.k. - Nuntia 1984:19.