Magyar Katolikus Lexikon > E > exaltatio


exaltatio (lat.): 1. fölmagasztalás, lelkesedés. - 2. trónon való fölemelés. A horvát fejed. beiktatási szertartás úgy történt, hogy a fejed-et beültették a trónszékbe, melyet az előkelők fölemeltek. Mikor kir. címet vettek föl, a spalatói érs. v. a tinnini pp., esetleg a p. legátus átadta az uralkodónak a jelvényeket - a koronát, a jogart s a zászlót -, aki a koronát a fejére tette, leült a trónszékre, melyet az elismerés jeleként az országnagyok fölemeltek. **

Margalits 1900:323.