🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > evangeliarium
következő 🡲

evangeliarium (lat. 'evangéliumos könyv'): a négy teljes evangéliumot tartalmazó liturgikus könyv. Állandó része a szentírási →kánon és az evang-ok párhuzamos helyeit mutató →konkordancia-táblázatok. - Az ősegyházban a szentmisén az ~ból  olvasták az evang-ot a mellékelt →perikópajegyzék alapján, s a kv. szélén jelezték a napi szakasz terjedelmét. A 8. sz-tól már használták az →evangelistariumot, de változatlanul szokásban volt az ~ból olvasás is. - A 6. sz-ból fennmaradt ~ok tanúsítják az ősegyh. tiszteletét az evang. iránt: a legdrágább anyagokat használták az ~ készítéséhez. Olykor arannyal v. ezüsttel írták bíboralapra, s mikor már egyéb kz-okban régen más formában írtak, az ~ok esetében megtartották az ünnepélyes nagybetűs, majuszkula írást. A 8-9. sz: Karoling uralkodók tovább fokozták az így kifejezett tiszt-et, különös hangsúlyt adva az ~ borítótábláinak. Korábban az ~ot nem kötötték táblákba, hanem gazdagon díszített dobozban őrizték. A későbbi táblák színaranyból v. ezüstből készültek, olykor régi →diptichonokból kivett elefántcsonttáblákat használtak fel. A díszítés Krisztusnak szól, sőt maga az ~ Krisztus Szimbólumává lett: a lit-ban tömjén és csók illette, pp-szenteléskor a szentelendő fejére helyezték. A virágvasárnapi körmenetben Krisztust helyettesítette. - Az ~ lit. tiszteletét a II. vat. zsin . után néhol fölelevenítették. - Ikgr. Az illuminált kódexekben oromzatokkal ellátott 4 íves árkád keretezi a számoszlopokat, nagy lehetőséget adva a díszítésre (~-töredék, Weimar, Landesbibliothek, 9. sz.). Minden ~ tartozéka az →auctorkép, az evangélista képe a szimbólumával (→evangélista szimbolumok). A szimbólum hiánya bizánci hatásra vall, mert Bizánc nem ismerte az evang-ok állandó jelképeit. Gyakori az ~ban a →Maiestas Domini kép. Az úsz-i jelenetek szövegbe illesztett v. egész oldalas képei elsősorban a ném. festőisk-kban alakultak ki (München, III. Ottó ~a, 10. sz. vége).  **

LThK 1931. III:877. - Sachs 1980:126.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.