Magyar Katolikus Lexikon > E > esketési felhatalmazás


esketési felhatalmazás (lat. facultas): a →házasságkötésnél érvényes közreműködés feltétele. - ~t a papok v. →diákonusok kapnak, bár bizonyos különleges esetekben világiak is elnyerhetik (vö. 1112.k.). Rendelkezhet vele az eskető hivatalánál fogva, megbízás alapján, de az is lehetséges, hogy az esketőnek semmilyen ~a nincsen, de azt maga az egyh. pótolja. Eszerint az egyházkormányzati hatalom hasonlóságára rendes, megbízotti és pótolt ~t különböztetünk meg. - I. Rendes felhatalmazása van: 1. A plébánosnak (1108.k. 1.§), valamint az ebben a tekintetben vele egyenlő megítélés alá eső személyeknek, nevezetesen azoknak a papoknak, akikre egyetemlegesen bízták egy v. több pléb. ellátását (vö. 517, 543.k. 1.§); a plébániai kormányzónak (540.k. 1.§); annak a papnak, aki a pléb-t üresedés v. akadályoztatás esetén átmenetileg vezeti (541.k.); annak a papnak, akire a pp. által kiadott szabályok szerint a pléb. gondozását a plnos távollétének idejére kellő felhatalmazásokkal rábízták (533.k. 3.§); annak a papnak, aki a diákonusra v. világira bízott pléb-n a lpászt. gondozást irányítja (517.k. 2.§). - 2. A helyi ordináriusnak (1108.k. 1.§; vö. 134.k.), aki lehet mpp., a mpp-kel egy elbírálás alá eső személy (368.k.), →általános helynök v. →püspöki helynök (ez utóbbi azonban csak akkor, ha az esketés területi v. tárgy szerinti illetékességi körébe esik), egyhm. kormányzó (427.k. 1.§), olyan személy, aki az egyhm-t a széküresedéstől az egyhm. kormányzó kijelöléséig vezeti (426.k.). Ha ez az utóbbi személy testület (tanácsosok testülete, kápt.), akkor személyesen - úgy tűnik - nem eskethet, de testületi cselekvéssel adhat megbízást esketésre.  A K-i egyh-akban a helyi →hierarcha és helyi →parókus hivataluk kánoni birtokbavételétől fogva mindaddig, míg törvényesen látják el hivatalukat, területükön belül mindenütt érvényesen áldják meg a házasságot, akár alattvalók a jegyesek, akár nem, feltéve, hogy legalább valamelyik fél az eskető →saját jogú egyházához tartozik.  A pátr-nak a jog alapján hatalma van, megtartva más egyebet, amit a jog szerint meg kell tartani, a házasságokat bárhol a világon személyesen megáldani, feltéve, hogy legalább egyik fél az általa vezetett egyh-hoz tartozik. - 3. A személyi ordináriusnak és a személyi plébánosnak (vö. 372.k. 2.§; 518.k.). Ők hivataluknál fogva csakis azoknak a feleknek a házasságánál működnek közre érvényesen, akik közül legalább az egyik illetékességük határain belül az alárendeltjük (1110.k.). A fenti előírást a tábori lelkészekre, nemzetiségi személyi pléb-k vezetőire, személyi pléb-vá emelt egyetemi lelkészségek plnosaira stb. szokás alkalmazni, de nem a nagyobb szerz. elöljárókra. - A rendes ~ területileg szigorúan korlátozott a helyi ordinárius és a helyi plnos esetében. Egész területükön, de csak azon belül gyakorolhatják ezt a felhatalmazást. Saját területükön olyat is érvényesen eskethetnek, aki nem alárendeltjük, vagyis az adott helyen még pótlakóhelye sincs, föltéve, hogy a felek egyike latin rítusú (1109.k.). Azokon a területeken, ahol egy bizonyos keleti rítusnak nincs saját hierarchiája (pl. Mo-on az örménykatolikusoknak), az illető rítushoz tartozó hívek a lat. helyi ordinárius saját alárendeltjei lehetnek. Ilyenkor az ordinárius természetesen az ő vonatkozásukban is rendelkezik ~sal. A személyi plnos és ordinárius rendes ~a is ált. korlátozott területileg, hiszen hivatali illetékességük többnyire személyi és területi alapon nyer meghatározást. A rendes ~ időben is korlátozott. Addig áll fenn, amíg valaki az adott hivatalt viseli, de megszakad akkor is, ha a hivatal viselője kiszabott v. kinyilvánított kiközösítésbe, →egyházi tilalomba v. (akár csak hivatalától való) felfüggesztésbe esik (1109.k.), még akkor is, ha az illető büntetésnek a →büntetőjog szerint még nem volna ilyen következménye (vö. 1331.k. 2.§ 2, 1333.k. 1.§ 2, 2.§). Ha ezek a büntetések megszűnnek az ~ feléled. - A K-i egyh-akban  személyi hierarcha és parókus hivatala alapján csak azok házasságát áldja meg érvényesen körzete határain belül, akik közül legalább egyik alattvalója. - II. A megbízotti felhatalmazás. 1. Megadója az lehet, akinek rendes felhatalmazása van. A megbízást ki-ki csak illetékességének határai közt kötendő házasságra adhatja (1111.k. 1.§). A rendes felhatalmazással rendelkező személy a megbízást adhatja általánosan is (uo.). 2. Elnyerője rendesen csak pap v. diákonus lehet (1111.k. 1.§). Az CIC 1983 újdonságként vezette be az egyetemes egyhjogba a világiak megbízásának lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a rendes formában történő házasságkötéskor világiak (akár nők, akár ffiak) is közreműködhetnek, ha fennállnak a következő feltételek: a. a papok és diákonusok hiánya; b. a →püspöki konferencia előzetes kedvező véleménye ilyen felhatalmazások kiadásáról (előzetes elvi nyilatkozat); c. e vélemény nyomán a Sztszék engedélye világi közreműködők alkalmazásának bevezetésére; d. mindezek birtokában a mpp. konkrét megbízása (1112.k. 1.§). Ahol ilyen megbízások kiadására sor kerül, olyan alkalmas világit kell kiválasztani, aki képes a házasulandók oktatására és a házasságkötés szertartásának szabályos végzésére (1112.k. 2.§). Hazánkban - tekintettel pl. az egyh. házasságkötések viszonylag korlátozott számára és a kis földr. távolságokra - ilyen megbízások kiadásának engedélyezését egyelőre nem tekintik szükségesnek. 3. Módja. Az esketési megbízásnak az érvénytelenség terhe alatt kifejezettnek (expressa: egyértelműen, formálisan, nevezetesen v. akár bennfoglaltan megjelöltnek, de nem hallgatólagosnak v. vélelmezettnek) kell lennie, meghatározott személynek kell szólnia (1111.k. 2.§). Meghatározott lehet a személy név szerint, de másként is (pl. hivatala alapján). Meghatározatlannak tekintik viszont pl. az ilyen megbízást: „megbízom az esketéssel azt a szerzetest, akit majd az X rendház főnöke az esti hetes mise elvégzésére küld”. Ha az esketési megbízás általános, írásban kell adni; ha pedig különös, meghatározott házasságra kell, hogy szóljon (uo.). A hatályos egyhjog szerint már nem csupán a kp-oknak adható általános megbízás (az 1917-es CIC 1096.k. 1.§ még ezt írta elő). A különös megbízás megadása előtt gondoskodni kell mindarról, ami a jog szerint (vö. 1066-1067.k.) a szabad állapot bizonyításához szükséges (1113.k.). 4. Hasonlóan az egyházkormányzati hatalomhoz, a megbízotti ~ is továbbadható almegbízottnak a 137.k. 3-4.§-ában megállapított szabályok alkalmazásával. 5. A hiányzó felhatalmazást az egyh. pótolja ténybeli v. jogot illető köztévedés v. pozitív és valószínű, akár ténybeli, akár jogi kétség esetén (144.k.). Köztévedés fordul elő pl. akkor, ha egy pap v. egy diákonus lit. öltözékben, az előírt szert. szerint, tp-ban, nyilvánosan esket. Ezek a körülmények ugyanis alkalmasak arra, hogy a hívek föltételezzék: a szert-ra a plnos megbízásával kerül sor. -

A K-i egyh-akban a  helyi hierarcha és helyi parókus hivataluk törvényes ellátása idején felhatalmazást adhatnak bármely saját jogú egyh., a latin Egyh. áldozópapjának is arra, hogy területükön belül meghatározott házasságot megáldhassanak. Általános csak a helyi hierarcha adhat. Ahhoz, hogy a házasság megáldására szóló felhatalmazás megadása érvényes legyen, kifejezetten kell megadni meghatározott áldozópapoknak, sőt általános felhatalmazás esetén írásban.  - III. A közreműködés megengedettségi feltételei. A helyi ordinárius engedélye nélkül nem megengedett a házasságkötésnél közreműködni, ha esketési tilalmak állnak fenn (vö. 1071.k.). A jog ezenkívül még más megengedettségi feltételeket is szab a közreműködő számára: 1. bizonyosságot kell szereznie a felek szabad állapotáról a jog előírása szerint (1114.k.). Természetesen, ha nem a közreműködő végezte a jegyesvizsgálatot, megelégedhet annak igazolásával, aki ezt a vizsgálatot lefolytatta (vö. 1070.k.); 2. Az ált. megbízás alapján eljáró közreműködőnek, ha lehetséges, meg kell győződnie az esketés helye szerint illetékes plnos engedélyéről (1114.k.). A plnosnak ezt az engedélyét (→elbocsátó) a jog csak a megengedettséghez és csak lehetőség szerint kívánja meg, tehát semmiképpen nem tévesztendő össze az ~sal. Előírásának indoka lehet, hogy területén sajátosan a plnos feladatkörébe tartozik az esketés (530.k. 4); 3. Az →esküvőnek az egyik fél saját pléb-ján kell lefolynia, vagyis azon a pléb-n, ahol az egyik fél lakóhellyel v. pótlakóhellyel rendelkezik, v. ahol már egy hónapja tartózkodik; lakóhely nélküliek esetében azon a pléb-n, ahol éppen tartózkodnak. A saját ordinárius v. a saját plnos engedélyével másutt is meg szabad kötni a házasságot (1115.k.). - A hatályos jog már nem tesz különbséget a vőlegény és a menyasszony plnosának illetékessége között, tehát mindketten egyaránt illetékesek az esketésre. A vőlegény plnosának ezért a megengedett esketéshez nem kell elbocsátót kérnie a menyasszony plnosától. E.P.

CCEO 1990:828-833. - Erdő 1991:453.