Magyar Katolikus Lexikon > E > erdélyi szász univerzitás


erdélyi szász univerzitás: II. Géza a bizánci hódító kísérletek által veszélyeztetett erdélyi D-i határ védelmére vagyontalan német lovagok és a Rajna és a Mosel vidékéről származó parasztok egy csoportját telepítette le az Olt folyó közelében, miután elköltöztette onnét a székelyeket. A betelepülő ném. lovagok, kik néhány százan voltak és magukat gréfeknek (m-ul gerébnek) nevezték, mint nehéz fegyverzetű lovasok voltak értékesek a kir. számára, a parasztok a mezőgazd. fejlettebb formáit hozták magukkal; szabad geréb- és papválasztást, adó- és vámkedvezményeket nyertek, s gerébjeik eltartása mellett a kir-nak is adóztak. E ném. telepesek a mai Nagyszeben táján s az Olt völgyében, a későbbi szebeni, újegyházi és nagysinki szász →székekben telepedtek le. A 13. sz: csak itt éltek ném-ek összefüggő tömbben. Új ném. települések keletkeztek 1211 u., mikor II. András a →Német Lovagrendnek adományozta a kunok fenyegette →Barcaságot. A lovagrendet, mely önálló államiságra törekedvén Mo. területi épségét fenyegette, II. András 1225 tavaszán kiűzte. Ezt megelőzőleg a mai Szászsebes vidékén élő székelyeket a Háromszéki-medencébe telepítette, s a Szászváros és Barót közötti ter-et a →szászoknak nev. ném-eknek engedte át, fejük a székely, besenyő és rum. határőröknek is parancsoló szebeni ispán lett. Az új ter. létrejöttét az 1224-es →Andreanum szentesítette. Eszerint a m. kir. a Szászföldet a szászok közös tulajdonának tekinti, s e ter-en nem adományoz birtokot a szász közösséghez nem tartozó személynek. A szászok a ném. nyelvter. különböző részeiről származtak, és a különböző időben Erdélybe vándorló csop-okból itt olvadtak össze egy néppé. Még fr. (latinus) nyelvű is akadt köztük. A betelepülők zöme földműves, csak később vált jelentős részük városlakó iparossá és kereskedővé. A szászok vezetőit, a →gerébeket még a 14. sz: is megkülönböztették a nemesektől, bár életmódjuk hasonló volt azokéhoz. A szász városi fejlődés a 13. sz: indult meg. 1324-ig a szászok 4 ker-ben (comitatus, provincia) éltek, ezek közül a Szászváros és Barót közötti volt a legnagyobb. Jóval kisebbek a medgyes-selyki, brassói és besztercei ker-ek. 1324: a szász lázadás után Károly Róbert megszüntette a szebeni ispán területi hatáskörét, s a szebeni ker-et székekre osztotta, azok élére maga nevezett ki tisztviselőt: →királybírót, többnyire a gerébek közül. A másik 3 ker-et ezután is m. főnemesek, ispánok vezették. Királybíró-választási jogot kapott 1402: Medgyes és Selyk, 1464: Szeben városa, 1469: a szebeni ker. másik 7 széke. 1486: az Andreanum érvényét kiterjesztették a brassói, besztercei és medgyes-selyki ker-re is. A kir. ispánok tisztsége megszűnt, s az egész szász nép a szász gróf vezetése alatt egyesült, e tisztet a mindenkori nagyszebeni polgármester töltötte be. A szász pol. egység kialakulásával párhuzamosan kifejlődött az erős szász nemzetiségi öntudat. A szász közösség különválását, nemzetiségi öntudatának további erősödését elősegítette a reformáció is, melynek során Erdély többi lakóitól eltérőleg a szászok lutheránussá lettek. A szász közösség az önálló →erdélyi fejedelemség idején is sokáig meg tudta őrizni kivételezett státusát. - Az ~t először II. József szüntette meg, vagyonát a kir. kincstárba utalta, s elrendelte, hogy bárki megtelepedhetik a szászok földjén, de1791: átmenetileg helyreállították a régi rendi intézményeket. Az ~t az 1848/49-es szabharcot leverő osztrák abszolutizmus ismét fölszámolta, 1852. X. 27: cs. parancs  a szász hiv-okat áll. hiv-okkal váltotta föl. Az ~ végérvényesen 1876: szűnt meg. B.A.

Müller, Georg Eduard: Die sächsische Nationsuniversitat. Hermannstadt, 1928. - Hanzó Lajos: Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Szeged, 1941. - Müller, Georg Eduard: Stühle und Distrikte als Unterteilung der siebenbürgisch-deutschen Nationsuniversitat 1141-1876. Hermannstadt, 1941. - Erdély tört. I-III. Bp., 1986.