Magyar Katolikus Lexikon > E > epitaphion


epitaphion (gör.), plascsennica (ószláv): síri lepel. A halott Krisztust ábrázoló lepel, melyet nagypénteken az →alkonyati istentiszteleten a szentsírban helyeznek el, majd a föltámadási szertartásban a főoltárra viszik és itt marad mennybemenetel ünnepéig. P.I.

Mikita 1891:29.