Magyar Katolikus Lexikon > E > engedelmességi fogadalom


engedelmességi fogadalom: a →tisztasági fogadalom és a →szegénységi fogadalom mellett a szerzetesi fogadalmak egyike. - A II. Vat. Zsin. tanítása szerint az ~ által a →szerzetesek saját akaratukat áldozatul ajánlják föl Istennek, s ezáltal erősebben és biztonságosabban kapcsolódnak →Isten üdvözítő akaratához. Az ~ Jézus Krisztus példájának követésére késztet, aki az Atya akaratának megtételéért jött (vö. Jn 4,34; 5,30; Zsid 10,7; Zsolt 39,9), és "szolgai alakot öltve" (Fil 2,7) azokból tanult engedelmességet, amiket elszenvedett (vö. Zsid 5,8). A szerz-ek a Szentlélek indítására a hitben alávetik magukat az →elöljáróknak, akik a testvérek szolgálatára vezetik őket, miként maga Krisztus is az Atya iránti engedelmességből szolgált a testvéreknek, s adta életét váltságul sokakért (vö. Mt 20,28; Jn 10,14-18). - Az ~ szorosabb elkötelezettséget jelent az Egyh. szolgálatára. Nemcsak nem csorbítja az emberi személy méltóságát, hanem lelki érettséghez vezet a krisztusi nagykorúság mértéke szerint (vö. Ef 4,13). A →regula és a →konstitúció iránti engedelmességben a szerz. istengyermeki szabadsággal ajándékozza el értelmi és akarati erejét, valamint a természetes és kegyelmi ajándékait Krisztus testének épüléséért. - Az elöljárónak viszont, aki Isten előtt számot fog adni az ~akról (vö. Zsid 13,17), elöljárói tekintélyével szolgálnia kell és nem uralkodnia, tanulékonyan kell figyelnie Isten akaratát, hogy feladata teljesítésében azt a szeretetet sugározza, amellyel Isten szereti övéit. Szívesen hallgassa meg a tagokat, s a feladatok végzésében és a kezdeményezésekben számítson a rendtagok tevékeny és felelősen engedelmes együttműködésére, megőrizvén a döntés és a végrehajtás elrendelésének tekintélyét. **

PC 13. - RD 14.