🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > endura
következő 🡲

endura: a →katarok önkéntes éhhalála. - A 12. sz: ritka, 1275 u. gyakori Itáliában és Fro-ban. Az ~t részben  a →vérkeresztség szándékával tették, részben azért, hogy azokat a tagjaikat, akik nem bizonyultak elég erősnek a szigorú önmegtartóztatásra, megóvják az érzékiségbe való visszaeséstől. **

LThK III:861.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.