Magyar Katolikus Lexikon > E > elvált és magukra maradt házasok


elvált és magukra maradt házasok: A lelkipásztori tevékenység egyik legfontosabb feladata azoknak a híveknek lelki gondozása és mindenben való támogatása, akik egy szentségi →házasság szétesése után magukra maradtak. A →válás után az elváltra, főleg a válásban ártatlan házastársra a magány és egyéb nehézségek (megélhetési, lakásgondok stb.) várnak. Ilyenkor az egyh. közösségnek nagyobb támaszt kell nyújtania, mint máskor: az ~nak meg kell érezniük a megbecsülést és együttérzést, hogy a lelki közösség megbízható támogatása által az ~ a különböző nehézségek ellenére is meg tudják őrizni a hűségüket Isten iránt. Abban is segíteni kell őket, hogy ápolják a megbocsátás kötelező erényét, amely a ker. szeretet sajátja, s azt a készséget és jóakaratot, hogy a maga részéről az elhagyott házastárs kész legyen a korábbi házasság folytatására. - Azok az ~, akik tudják, hogy a házassági kötelék fölbonthatatlan, s ezért nem keresnek újabb kapcsolatot, hanem arra törekszenek, hogy eleget tegyenek családi kötelezettségeiknek és a ker. élet elvárásainak, hűségük és ker. állhatatosságuk által különleges erejű tanúságtételt nyújtanak a világ és az Egyh. számára. Az ilyen ~ az Egyh-tól fokozottan igénylik a szeretetet és a bátorítást, s ilyenkor a szentségek vételének nincs akadálya. **

FC 83.