Magyar Katolikus Lexikon > E > elsőáldozás


elsőáldozás: az →Oltáriszentség első alkalommal történő vétele. - 1. Alkalma: a latin szert-ban csak felnőttkeresztség esetén, a bizánci szert-ban mindig a keresztséggel és a →bérmálással együtt történik. A lat. szert-ban a  →gyermekkeresztség elterjedése vonta maga után az önálló ünneplését. A 19. sz: ált. →fehérvasárnap történt. - 2. Időpontja. 1215: a IV. lateráni zsinat az ~ idejét az →értelem használatához, a 7. életév tájához kötötte, amikor megfelelő okatás után a gyermek már különbséget tud tenni az Oltáriszentség és a közönséges kenyér között és képes a →gyónásra. A 17. sz: a →janzenizmus hatására a korhatárt egyre feljebb vitték egészen a 13-14. évig, arra hivatkozva, hogy még nem érthetik az →áldozás lényegét. A 20. sz. elején ált. 9-11 év táján bocsátották ~hoz a gyermekeket. Szt X. Pius Quam singulari dekrétumával a korhatárt újra az értelem használatához és a gyónáshoz kötötte, de nem kívánta meg az Eucharisztia misztériumának teljes és tökéletes megértését. - 1946. III. 14: a MKPK elrendelte az egész orsz-ban, hogy az el. isk-k 1. osztályos tanulóit elsőáldozásra kell vezetni. Ált. tavasszal, a húsvéti időben történt. - 3. Az 1930-as években még eleven szokás szerint ~ra a fiúk fekete, a leányok fehér ruhát, s néhol kisebb értéktárgyakat (órát, nyakdíszt) kapnak keresztszüleiktől; tőlük kapják a fiúk a mellcsokrot és a leányok a virágkoszorút s ebéden is náluk vannak. A tp-nak zöldággal és virággal való földíszítése az elsőáldozók és hozzátartozóik szokásos kötelessége. - 4. A hatályos egyhjog szerint gyermekek ~hoz bocsátása csak akkor megengedett, ha: 1. gondos fölkészítésben részesültek; 2. kellő ismerettel rendelkeznek; 3. képességük szerint felfogják Krisztus misztériumát, s az Úr testét hittel és áhítattal tudják magukhoz venni; 4. előzőleg szentségi gyónáshoz járultak (913.k. 1.§, 9l4.k.). - Halálveszélyben forgó gyermekek megáldoztathatók akkor is, ha Krisztus testét a közönséges eledeltől meg tudják különböztetni és tisztelettel tudják magukhoz venni (913.k. 2.§). - Azt, hogy az első gyónásnak meg kell előznie az ~t, a Sztszék korábban is hangsúlyozta (AAS 1973:410). A zsin. után ettől eltérő gyakorlat kipróbálására adtak helyenként ideigl. engedélyt (PM II:149), ezek az engedélyek azonban ma már nem érvényesek. A felnőtt korban megkeresztelkedő ember a keresztség után gyónás nélkül rögtön szentáldozáshoz járulhat. - A szülők és a plnosok kötelessége gondoskodni arról, hogy az értelmük használatára eljutott (a 7. életév betöltése után ez már jogvélelem, 97.k. 2.§) gyermekek, kellő felkészítéssel, mielőbb ~ban részesüljenek (PM II, 145-146).  E.P.

Egy kis korai áldozó, Kuizs Magduska 1927-36. Édesanyja följegyzései nyomán. Bp., 1941. - Erdő 1991:360. - MN IV:246.