elemek: a dolgok tovább nem bontható alapvető alkotórészei. - 1. Az ókori gondolkodóknál a →négy elem. - 2. A Szentírásban a világmindenség alkotórészei, alapanyagai, a teremtő Istent illeti értük a dicséret (Bölcs 7,17; 19,18; vö. 2Mak 7,22).  A Gal 4,3.9 és Kol 2,8.20: a világ elemei átvitt értelmű kifejezés, de nem egyértelmű. Jelenthet angyali v. démoni lényeket, de jelentheti a kerségen kívüli pogány és zsidó vallásokat v. a csillagokat is. Pál erőtlennek és esendőnek mondja őket, s a hívőket figyelmezteti, hogy ezeknek az ~nek a keresztségben meghaltak. A Zsid 5,12: az ~ az alapvető hitbeli ismeretek. 2Pt 3,10.12: vsz. démonoktól áthatott égitestek az ~, amelyek a világégéskor, "Isten napján" elpusztulnak. -  3. A kémia számára az atomok számítanak ~nek. - 4. A →fizikában →elemi részecske. **-V.Lá.

BL:314.